A származáson túl a fajtatenyésztő egyesület előírhat további feltételeket ahhoz, hogy a kancát törzskönyvezze. Ilyen például a tenyészszemlén való bemutatás (a kanca életében egyszer) és ott meghatározott minimumszint elérése. Ezt a feltételt már több egyesület bevezette, törzskönyvezett állományának minőségi javítása érdekében.

Az egyesületek évente kiadják valamilyen formában ménkatalógusukat, amely azon mének listája, melyeket a fajta abban a tenyészévben apaállatnak elismer. Az adott fajtát tenyésztő lótartó ebből a katalógusból választhat mént kancájának párosításához, hogy a csikó is fajtabelinek szülessen (és bélyegzésekor az adott fajta bélyegzését megkaphassa).

Egyes speciális esetekre némelyik egyesületnél létezik a célpárosítás „intézménye". Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyan ménnel kíván párosítani, amely nem szerepel az adott fajta azévi listáján, azt megfelelő indoklással a fedeztetési idény előtt beküldi az egyesülethez, és a tenyésztési bizottság, vagy a tenyésztésvezető jóváhagyja, vagy elutasítja az adott konkrét párosítást.

Ilyen indok lehet például, ha valakinek van egy, a fajtastandardnél sokkal tömegesebb, durvább kancája, és mondjuk egy kiváló arabbal kívánja párosítani. A célpárosítások elbírálásánál mindig szempont, hogy a megszülető csikó származását tekintve biztosan, de feltételezhetően külleme és egyéb tulajdonságai alapján is illeszkedjen a fajtába.

A törzskönyvezés része, hogy ma már egyre több egyesület előírja a csikók származásazonosítását vércsoport-vizsgálat alapján. Ennek célja, hogy az esetleges szándékos csalásokat, illetve a véletlen „baleseteket" kiszűrjék, és egy törzskönyvezett kanca bélyegzett csikójának származása biztosan igazolható legyen.

A törzskönyvezési munka része, hogy minden egyesület rendszeresen szervez tenyészszemléket. E rendezvényeken a tagságnak lehetősége van a tulajdonában lévő lovat, illetve csikót szakemberekből álló bíráló bizottság előtt bemutatni, és megismerni - egy esetleg elfogulatlanabb, ezáltal objektívebb - véleményt az adott egyedről. Természetesen itt van lehetőség a kortársakkal való összehasonlításra is, hiszen a bírálat ivar és korcsoportok szerint történik.

A szemléken a tenyésztő képet kaphat arról, hogy a fajtán belül melyek a kiemelkedően jónak tartott egyedek, milyen irányba halad a fajta tenyésztése, és hol áll az ő saját lova ebben a mezőnyben. Kaphat segítséget arra nézve, hogy a kancájához milyen mén lenne a legmegfelelőbb, hogy a megszülető csikó (feltételezhetően) jobb lóvá fejlődjön, mint az anyja. (Ez a tenyésztés célja: az utódgeneráció szárnyalja túl elődeit.)

Ezeken a szemléken történik a fedezőmén-jelöltek első minősítése, szűrése is. A tenyésztők itt elővezetik azokat a ménjeiket, méncsikóikat, melyeket a tenyésztésben kívánnak alkalmazni.

A bíráló bizottság a ló származása, külleme, mozgása és esetleges munkakészsége (például szabadonugró teszt) alapján eldönti, hogy a bemutatott egyed alkalmas-e arra, hogy kísérletet tegyen a ménvizsga letételére. Ha igen, akkor „beutalót" kap a ménvizsgára, mellyel valamelyik, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által üzemeltetett méntelepen (Saját Teljesítmény Vizsgáló Állomáson) bejelentkezik vizsgára.

Ezeket a vizsgákat általában évente 3-4 alkalommal rendezik meg. A vizsgán az OMMI szakemberei a fajtatenyésztő egyesület által kiadott fajta-standard és teljesítmény-vizsgálati kódex szerint több napon keresztül figyelik a mének munkáját, viselkedését, küllemét, mozgását, tesztelik várható feltételezhető teljesítményüket.

A vizsga végén kiállítják a ló eredményeit tartalmazó bizonyítványt (részeredmények és összesített pontszám), amely alapján a fajtát tenyésztő egyesület szakemberei eldöntik, hogy a mén kap-e tenyésztési engedélyt, ha igen, milyet. (Például lehet térben vagy időben korlátozni egy mén tenyésztési engedélyét, vagyis például szólhat csak saját kancákra, vagy csak mondjuk egy évre, vagy csak az úgynevezett köztenyésztésre, illetve lehet általános érvényű, és a fajtán belül teljes körű.)

A szemlén elutasított mének egyik részének „van még egy lehetősége": a saját teljesítmény alapján megszerzett tenyésztési engedély. Ezek az olyan mének, amelyeknek nincsen különösebb küllemi, mozgásbeli problémájuk, származásuk is „rendben van", de a bírálók szerint nem olyan mértékben plusz variánsai a fajtának, ami tenyésztésbe állításukat indokolná. Ezek a lovak, ha a sportban bizonyítják, hogy igenis messze a fajta-átlag feletti minőséget képviselnek, teljesítményük alapján kaphatnak tenyésztési engedélyt.

Vannak olyan mének, amelyek viszont olyan fokú küllemi, esetleg származásbeli, típusbeli problémával rendelkeznek, ami a tenyésztésből való kizárásukat indokolja.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)