November 8-án, pénteken a Nemzeti Lovardában (Tattersall) Dr. Budai Gyula a Vidékfejlesztési minisztérium államtitkára, Lázár Vilmos a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, Fábiáncsics Gábor a Nemzeti Lovarda igazgatója és Kis Péter építész számolt be a Nemzeti Lovardát érintő fejlesztésekről a média és a lovas szakma megjelent képviselőinek.

Az idén 135 éves létesítményben tartott sajtótájékoztatón Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány döntése értelmében közel 2 milliárd forint fordítható a lovarda megújítására, és a munkálatokat másfél év alatt kell fejezni, hogy a Nemzeti Lovarda Budapest és Európa egyik legszebb, egyben meghatározó lovas központjává váljon. Az összegből idén 60 millió forintot használtak fel közbeszerzése és egyéb költségekre, 2014-ben 600 millió forint, 2015-ben pedig 1,3 milliárd áll rendelkezésre.

A modernizálással a - nagyszerű lovas tudás és tradíció mellett kevésbé szép II. világháborús emlékeket is őrző - Tattersall „végre felébredhet Csipkerózsika álmából”, fogalmazott a felújítás tervezője Kis Péter. „Ha valaki a Kerepesi útról most betekint, leginkább egy üzemi területhez hasonló látvány fogadja. Kiváló lovas szakértők - köztük volt olimpikonok - segítségével olyan létesítményt terveztünk, amely méltó módon elláthatja majd az intézmény funkcióit” - tette hozzá.

megujul a nemzeti lovarda

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben sok tanulmány készült a lovarda felújítására, az előző kormány terveinek jelentős részével egyet is értett, ám a korábbiakhoz képest az a nagy különbség, hogy most a program a megvalósítás fázisába lépett. Az elnök elmondta, hogy álma kezdetben egy zöldmezős beruházás volt, ám rádöbbent arra, hogy az emberek ragaszkodnak a Nemzeti Lovardához, ez a múlt egyik szentélye, „erre kell építkezni, a régi nagy lovas személyiségek szellemét meg kell őrizni”.

„Minden, amit elképzeltünk most a megvalósítás fázisában érkezett.” - mondta el a sajtótájékoztatón Lázár Vilmos a Magyar Lovassport Szövetség elnöke. A valóban a hosszú tervezgetés után most úgy tűnik, 2015 első felében új környezetben készülhetnek lovasaink az előttük álló kihívásokra. Ugyan olimpikonnal 18 éve nem büszkélkedhet a magyar lovas sport, öttusázóink ott vannak a világ élvonalában elég, ha Marosi Ádám londoni bronzérmére gondolunk.

megujul a nemzeti lovarda

A tisztán lovas szakágak előrelépési lehetőségét nem csupán a modernebb körülményektől reméli a hétszeres kettesfogathajtó világbajnok:

„Az egész létesítmény megfelelő körülményeket biztosít majd, mind a versenyek mind a felkészülés számára. Amit azonban még ennél is fontosabbnak tartok az az, hogy az oktatásra és a képzésre is nagy hangsúlyt fogunk fektetni és az infrastrukturális háttér meglesz ahhoz, itt ebben a létesítményben is meg lehessen valósítani. A három tisztán lovas olimpiai sportággal, a díjlovaglással a díjugratással és a militaryval már jó néhány éve nem jutottunk olimpia közelbe, de bízunk benne, hogy a felújítás ennek is egy olyan plusz löketet ad majd, amivel talán közelebb tudunk kerülni az olimpiai álmokhoz, mely kapcsán egyelőre csak a részvételről beszélhetek elsősorban. Emellett természetesen az öttusázókat is - mint ahogy eddig - is a létesítmény ki tudja szolgálni mind a felkészülés mind a versenyek tekintetében. Azt látni kell, hogy amikor egy létesítmény megújul, amikor nagyon széppé válik, akkor az emberek felkapják a fejüket, hogy valami történt és nem fintorogva jönnek be, hanem csillogó szemmel látják, hogy itt egy csoda valósult meg. Ez nagyban emeli a lovas sportág presztízsét, ami szintén kell ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az olimpiához. Azt azért tudni kell, hogy nagyon sokba kerül az, hogy mi valóban odakerüljünk. Azok a lovak, amik erre alkalmasak lehetnek, akár több millió euróba is kerülhetnek. A presztízs növekedésével a pénzvilág, a szponzorok, az üzleti körök sokkal jobban megfoghatóak lesznek, amelyeket nehezen, de nagy erőkkel próbáljuk hozzákötni sportunkhoz jelenleg is.” - mondta el az elnökségi munkája mellett a CBA alelnöki posztját is betöltő Lázár Vilmos.

A helyszínbejárással egybekötött pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy amíg a munkálatok tartanak, nem lesznek rendezvények, versenyek, tehát a két év alatt végbemenő felújítás kompromisszumokkal is jár, hiszen másfél évig a lovarda nem fogja tudni betölteni jelenlegi funkcióinak jelentős részét. 2014 júliusában még megtartják a hagyományos CSIO díjugrató versenyt, és csak utána kezdődnek a komolyabb munkák.

megujul a nemzeti lovarda

„Vannak a városon kívül olyan lovardáink, ahol az itthon készülő versenyzők felkészülését meg fogjuk tudni oldani úgy az öttusa, mint más szakágak esetében. Egyszerre nem lesz bezárva az egész, hiszen ütemezett beruházásról beszélünk. Ebben az évben az előkészítés fázisa zajlik majd le és 2015-ben lesz az igazán nagy lendület, amikor minden megvalósul. Az ember, ha valamit szeretne véghezvinni, az nyilván áldozatokkal és egy kis kellemetlenséget jár, de én azt gondolom, hogy ezért senki nem fog egyetlen rossz szót se szólni, hiszen látja, hogy milyen csodálatos dolog valósul meg közben, az ő áldozatvállalása kapcsán is.” – vélekedik a magyar lovassport Örökös Bajnoka.

A jövővel kapcsolatban kicsit haza is beszélt a fogathajtó világ valamint a hazai és nemzetközi sportélet kiemelkedő személyiségének számító elnök: „Szerényebb körülmények között is meg tudtuk rendezni az utóbbi két évben a díjugrató sport legrangosabb verseny sorozatának számító CSIO egy-egy állomását, így további rangos versenyekben bizakodhatunk a felújítások után is. Fogathajtó szemmel kicsit még nehezen tudok körbe nézni, hogy vajon mi mit fogunk tudni itt csinálni, de az oktatás és a felkészülés mellett téli fedett pályás versenyeinknek is egész biztosan lehet majd itt helye”- mondta zárásként Lázár Vilmos.

Az új Nemzeti Lovarda a hagyományőrző szerepe mellett multifunkcionális lesz, több lovas szakágnak otthont ad, emellett nyit is: rendezvény- és oktatási centrumként egyaránt működik majd, valamint ideköltözhet a lovas színház. Kis Péter építész arról beszélt: a legfontosabb céljuk a tervezéskor az volt, hogy a lovarda egykori bejáratát visszaállítsák, ezzel „nyissanak a város felé”, valamint a versenyhelyszínek mellett megteremtsék az egykori klubélet tereit is.

A sajtótájékoztatót követő helyszínbejárás során a sajtó és a lovas szakma képviselői képet kaphattak megújuló területekről és arról, hogy hogyan is fog kinézni lovas nemzetünk új központja, amely talán hozzájárul majd a magyar lovassport régóta várt eredményeihez és változásaihoz.

A Nemzeti Lovarda látványterve:

Forrás:
MTI
MOB