A Lovak Forradalmának” alaptézise, hogy megvédjük a lovakat a lovas és lósportok kegyetlenségeitől, amelyekhez legjobban csak a rabszolgatartás, és a gladiátor játékok kegyetlenségei hasonlíthatóak. Célunk a lovak megmentése olyan profi és hobby „lovas” emberektől, akik céljaik eléréséhez durva és kegyetlen eszközöket használnak fel. Mi nem a lovak vágóhídra szállításának körülményeit szeretnénk jobbá tenni, amivel a Nemzetközi Ló Védelmi Liga (ILPH) már foglalkozik. Mi, a ma társadalma, a világ által általánosan elfogadott lovakkal való foglalkozás és annak milyensége ellen szállunk síkra. Ezek, pedig a lóversenyzés, a lovas sportok, a zabla és a lovakkal szembeni bármilyen nemű kegyetlenség alkalmazása. Felnyitjuk az emberek szemét és rávilágítunk az igazságra a lovas sportok kegyetlenségeivel kapcsolatban. A valós emberi értékek viszonylatában a lovas sportok, mint más élőlénnyel való helytelen bánásmód, halálra van ítélve. A ló és lovas sportok nem mások, mint az ember buta és kegyetlen szórakozási formája. Mivel az átlagember a dolgok többségéről – mivel XY is úgy csinálja – azt gondolja, hogy helyes, ezért szükséges számára segítséget, mankót nyújtani, hogy megtanuljon látni és megszüntethesse félrevezetettségét. Ezen keresztül a néző számára a hangsúly már nem azon lesz, hogy azt figyelje, hogy a lovas átugorja avagy sem a színes rudakat, hanem megtanulja meglátni azt a szenvedést, fájdalmat, amelyet a lovas és ló sportok „ló” rabszolgáinak szemei elárulnak. Ez a tény, pedig már megmásíthatatlan és objektív. Felvállaltuk, hogy az emberek számára tisztán bemutassuk a ló és lovas sportok valódi oldalát, azt, ahogyan azt a lovak szenvedik.
A lovak sajnos nem tudnak fellázadni rabszolgaságuk – helytelen tartásuk, kezelésük – ellen. Ezért nekünk kell nekik segítenünk! Nincs kétségem afelől, hogy az emberek ezt megértik és céljaink elérése csak idő kérdése.”

„Valamikor, és lehet, hogy nem a mi életünkben, de a ló és lovas sportok feledésbe merülnek és unokáink, mint az emberi történelem egy szégyenfoltját, megpróbálják elfeledni. Hasonló módon fogják magukat szégyellni, mint, ahogyan azt mi ma tesszük a rabszolgatarásra és a koncentrációs táborokra visszagondolva.
Mostantól a lovasok élete két periódusra osztható: az előtte és az utánra. A „Ló Enciklopédia” című filmjén keresztül Nevzorov bemutatta azt, hogy mi volt a „normális”, az általánosan elfogadott a megelőző századokon keresztül, egyben forradalmi gondolkodást indított meg százezrek fejében. Rámutatott arra, hogy csak egy útja van annak, hogy helyes kapcsolat alakuljon ki ló és ember között, amelyet a ló is szívesen követ: ez, pedig az erőszak nélküli út.
Mindenki számára megadta a lehetőséget, hogy abba a táborba tartozzon, akiknek az unokái szégyen nélkül fognak a lovak szemébe nézni. Alexander Nevzorov, forradalmárként és briliáns gondolkodóként felismerte a ló és lovas sportok árnyoldalát és nem félt azt hangosan ki is mondani. Mindazt, amit sok jó érzésű ember, kislány és kisfiú ugyan kimond, de csak halkan.

Ő mondta ki először, hogyan is kell néznünk és megítélnünk valójában a ló és lovas sportokat:

„…a ló és lovas sport, a szavak valódi értelmében nem nevezhető sportnak. Miért? Ugyan az igaz, hogy valamennyi sport magába foglal eredményeket, győzelmeket és csúcsokat, viszont ezeket mindenki a saját vérén, verítékén, küzdelmein és fájdalmain keresztül éri el, nem, pedig másén. Ezért aztán valamennyi ló és lovas sport (közelről tanulmányozva) egy másik élőlény fizikai képességein való élősködést jelenti. Egy olyan élőlényén, amelyik saját akaratából nem akarna részt venni ezekben a tevékenységekben, amelyekbe fájdalom okozásával és büntetések sorozatával kényszerítik. Hogy is hívhatnánk ezt akkor sportnak?
Viszont a „sportembereknek” csak 2 százaléka igazi szadista, a többiek egyszerűen csak nem tudják, hogy mit cselekednek!”

Nem számítottunk arra a hatalmas létszámú embertömegre, akik készen álltak arra, hogy felhagyjanak korábbi lovas ténykedéseikkel és kövessenek egy tiszta utat, amire mindig is vágytak. A „Ló Enciklopédia” lezárt egy kort és megkezdett egy újat, amely a ló és ember közötti kölcsönös megértésről szól.
És ez nem ér véget ennél a pontnál. Nevzorov felbecsülhetetlen módon járult hozzá a Magas Iskola fejlődéséhez, megértéséhez. Egy lehetetlennek tűnő dolgot, a ló összeszedettségének természetes mechanizmusát sikerült megfejtenie. Megtanulta a lovat összeszedni bármilyen zabla vagy kantár nélkül. Nevzorov lovai, akár szabadon, futószáron vagy lovas alatt, egyaránt tökéletes összeszedett egyensúlyban mozognak, zabla használata nélkül. Ki kell hangsúlyozni, hogy Nevzorov a képzés során egyszer sem használ céljai eléréséhez zablát, kantárt, kapicánt vagy kötőféket. Kizárólagosan „cordeot”, azaz nyakmadzagot.

Mindez természetesen nem egy pillanat alatt történt. Nevzorovnak egy hosszú és nehéz utat kellett végig járnia, amelynek során tanulmányozta a ló és ember közötti kapcsolat lényegét és végül eljuthatott következtetéseihez, amelyek alapján ma kapcsolatát alakítja lovaival. Az igazság megtalálásáig be kellett vallania saját hibáit, megbánni bűneit és mindent az elejéről kellett kezdenie. A kapcsolat, amelyet ma képes kialakítani saját maga és lovai között egyszerűen fenomenális. Abban biztosak lehetünk, hogy nem fog megállni ezen a szinten és tovább megy, nagyobb magaslatokat meghódítva.
Hogy mit fog elérni a későbbiekben? Ne találgassunk, hanem csak várjuk új filmjeit és könyveit.
Egy biztos: Hogy ez az út egyaránt vezet a ló és emberi lelkek megértéséhez!”

Azok, akik mélyebben meg szeretnék ismerni ezt a lovakért, a lovak jogaikért és a velük szembeni brutalitás ellen tűzzel-vassal harcoló személyt az megteheti honlapján.

Forrás: Mészáros Gyula