Magyarországon a fogatosmunka az általános, és a lovaknak csak egy részéből lesz sportló. A fogatoshasználat az igásmunkát, a futószolgálatot és a kedvtelésből tartott fogatolást jelenti.

Nincs pontos felmérésünk ezek egymás közötti arányáról, de a felsorolásnak megfelelően 70-25-5%-os megoszlás lehet az eligazító.

A harmadik életévét betöltött melegvérű csikók többsége tehát igába, kisebb része pedig futófogatba kerül. A kedvtelésből tartott fogat rendszerint a másik kettőből kiválasztódás alapján pótlódik.

A hidegvérű csikókkal nem is várnak 3 éves korig, már a 2. életéve után jól húzó, biztos ló mellé, könnyebb igáskocsiba fogják, de azzal az esettel is találkozhatunk, hogy kettő és féléves hidegvérű csikókból kettőt mindjárt összefognak, és rövidebb szoktatás után, könnyű munkában nyugodtan dolgoznak vele.

A fogatos lovak betanítása

A melegvérű fajták igáscélú csikóinak betanítása már nem ilyen egyszerű. Fajtája, azon belül egyede válogatja, hogy már rövid szoktatás után, vagy hosszabb és fokozatos tanítással szokik a húzáshoz, a hámba dőléshez a csikó. Régen a nagygazdaságokban az dívott, hogy a 3 éves csikó előbb futófogatba került, és néhány évi ilyen használat után adták át igába (a hajtósabbakat hamarabb, a gyorsabbakat, az élénkebbeket később), és a kancákat igába kerülésük után vették tenyésztésbe. Ez a gyakorlat ma már nem követhető, mert nincs szükség annyi csikófogatra, mint ahány egyed igásutánpótláshoz betanításra kerül. Az a kritika is érheti ezt a régi szokást, hogy futófogatos munkában mindig nagyobb a meghibásodás, az elhasználódás, mint átlagos igásmunka esetében.

Azt is meg kell említeni, hogy futófogatban csak a legritkább esetben vesszük tenyésztésbe a kancákat, és így gyakran előfordul, hogy éppen a leggyőzősebb, a legtehetségesebb egyedek hosszú éveken át tartósan üresek maradnak. Az éveken át üresen hagyott kanca sokszor nehezen fogamzik, vagy éppen állandóan üres marad. A megvárakoztatás hátrányainak elkerülése végett ajánlható, hogy kocsiba tanítás alatt - a hidegvérűeket két, két és féléves korban, a melegvérűeket 3 éves korban - vemhesítsék, s így 3, illetve 4 éves korban ellenek először, s azután ha tartósan könnyű fogatosmunkát végeznek is, a későbbiekben könnyebben és biztosabban vemhesíthetők.

Az igás használat fő jellemzője: a nyugodt és lassúbb ütemű munkavégzés. A hámba tanítás alatt éppen ezért kerüljük a végtagmozgást, a túl élénk iramot, szokja meg a csikó a tempós, nyugodt mozgást. Futószárazásra így itt semmi szükség nincs.

A biztos hámba dőlés érdekében húzathatunk csúszófát (hosszú istránggal), megterhelt csúszófát (később már a betanító is ráléphet a csúszófára), és állandóan gyakoroltassuk az "állj" és az "indulj" utasítást. (Lásd a magyar hidegvérű betanításánál.)
Amikor már nyugodtan húzza a csikó a csúszófát, amikor kedvvel és nyugodtan indít, ezután egyes ló mellé fogjuk a csikót. A betanító ló idősebb, igen jól húzó egyed legyen, amelyik a csikó akaratosságát figyelembe nem véve teljesíti a kapott utasítást.

Amikor már szóértő, engedelmes, a szügyét is biztosan terhelő lő lett a csikóból, akkor két azonos korú egyedet fogunk össze. Ennek az az előnye, hogy azonos munkát várhatunk tőlük, tehát azonos feladatot szabhatunk ki rájuk.

A fogatos lovak betanítása

A hidegvérű csikót, ha nyugodt és engedelmes, csúszófázás nélkül is fogatba lehet fogni, az a jobb gyakorlat, ha a tanító ló mellett kezdi el munkáját. Gyakran két betanítás alatt lévő nyers hidegvérű csikót fognak össze és lassú, nyugodt munkában szóértővé teszik őket. Itt csak arra kell nagyon ügyelni, hogy nehéz munkát ne bízzunk rájuk még akkor sem, hogyha engedelmesen húzzák a kocsit. Betanítás után egy éven át (hidegvérűt féléven át) a nehéz munkák alól mindenképpen mentesítsük. Ne fogjunk betanított csikót ballonkerekű táblás kocsi elé, mert annak megindításához nagy erő kell (a mozgatásához viszont már lényegesen kevesebb), és a fékrendszere sem szokott hibátlanul működni.

A futófogatba tanítás (a mezőhegyesi félvér és a nóniusz csikók esetében) az előbbieknél kissé bonyolultabb. Főleg a temperamentumosabb csikó kedveli a gyorsabb mozgást. Itt a hangsúly a szóértésen és az engedelmességen van. A futószárazás ezeket a kívánalmakat bízvást szolgálja, majd következik a csúszófahúzatás. Ezután tanítókocsiba biztos ló mellé fogjuk a csikót. A balesetveszély esetükben nagyobb, s ennek megelőzésére fokozott figyelmet fordítsunk. Istrángból kilépés, szerszámszakadás, esetleg felrúgás fordulhat elő. A már összefogott két csikó munkája ne legyen túl gyors és csak fél nap tartamú. Fél év után már egész nap is talpon lehet a fogat.

A hobbifogat a hajtósportot foglalja magában. Azt mondhatjuk, hogy nálunk a tenyésztett fajták szinte mindegyikével hódolni lehet e sport valamelyik ágának. Az ellenben ferde szemlélet, hogy a magyar hajtósport csak a négyes fogatolást jelenti. Már a középkorban feljegyezték, hogy a magyar pompakedvelő, és szeret többnek látszani. így volt (van) ez a négyes fogatolással is. Pedig a fogatsport drága mulatság, s a négyes fogatolás még ennél is drágább. Megszívlelendő a gazdasági lapok 1893-ban írt néhány sora: "Káros lehet ellenben a négyes fogatok divatjának az újabb felkerekedése, azon magyar földbirtokos uraknak, akik erejükön túl űznek luxust a négyes lovazással, hogy azután nemsokára kénytelen-kedvetlen beálljanak a gyaloglók közé."

A tehetősség persze sok mindent megmagyaráz, mert amikor megkérdezték a debreceni cívist, hogy miért fog a kocsi elé 5 lovat, röviden csak azt felelte: mert van. Egy négyes fogat fenntartásához legalább 6 ló kell - nem is beszélve a kiválasztás lószükségletéről -, tehát napjainkban ilyet fenntartani csak a jól jövedelmező, nagy mezőgazdasági kombinátok, kft.-k, állami gazdaságok tudhatnak. Ugyanakkor meg azt tapasztalhatjuk, hogy a pónisok is négyes fogat összeállításán fáradoznak. A sajnálatos viszont az, hogy a kettes fogatolás mellett nálunk eddig nem igazán terjedt el az egyes fogatolás. Az egyes fogatot nálunk lenézik. Holott ennek élőállítása, fenntartása inkább illik mai modern életünkhöz. Általa sok helyen, sokan ismerkedhetnek meg a lóval, a hajtósporttal, s tehetnek egészséges családi kirándulásokat is.

Néhány sportágban előírják az induláshoz szükséges minimális kort. Ez mondhatjuk, hogy a teljesen tájékozatlanoknak szól, a ló érdekében. A tenyésztőnek, a lótartónak tudnia kell, hogy csak többéves gyakorlat után szabad, lehet használni komoly munkára a már lóvá érett csikót. A virtusos "majd én megmutatom" szemlélet sok csikót juttatott vágóhídra és tette még drágábbá a fogatossportot.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)