A mén tömegesebb szervezetű, vaskosabb testtájakkal. Temperamentumosabb, nehezebben kezelhető, sőt néha határozottan veszélyes is lehet. Bármiféle munkában (igásmunka, sport) rátermett, hozzáértő, erősebb kezű kezelőt kíván. Párban fogatolva a segítségre mindig szükség van. Velük szemben az óvatosság sohasem árt, de nem szabad feledni, hogy vannak hozzáértők, akik kezén a legvadabb egyedek is "kezes bárányokká" válnak.

A nagylófajták ménjeinek tartása jelenleg általában állami feladat. Az állam tartja fenn a méntelepeket és ezek rendszere üzemelteti a fedeztetőállomásokat, ahol egy vagy több fedezőmén áll. Nálunk csak engedélyezett mén fedezhet.

Előnyök és hátrányok: mént, kancát vagy heréltet válasszunk?

Arra van néhány példa, hogy idős, létszám feletti, de jó tenyészhatású méneket elad az állam egyesületnek, a nagyüzemeknek, amelyek továbbra is tenyésztésben tartják azokat. Újabban egyéni tenyésztők is kaphatnak a tenyésztési engedéllyel ellátott ménjeikre tartási, fedeztetési engedélyt. A kisló- és pónifajták ménjeit bárki tarthatja.

A zugménekkel tenyészengedély nélkül fedeztetnek. Alkalmazásuk mindenképpen elítélendő, mert ha tenyésztésre alkalmasak (származásuk, küllemük, teljesítményük alapján), az állam felvásárolja, vagy minősíti azokat, ha pedig nem érik el a megkívánt szintet, akkor káros tenyésztésre használni, mert az engedéllyel rendelkező mének ezeknél jobbak, és olcsóbb velük a fedeztetés is.

Előnyök és hátrányok: mént, kancát vagy heréltet válasszunk?

Az évesnél idősebb, tenyésztésre alkalmatlannak minősített méncsikókat ivartalanítani kell. Akad vidék (lótartó család), ahol szívesen dolgoznak temperamentumos "hangos fogattal". Ilyen helyeken találhatunk magánmént zugménképpen, "komormént" (rejtett heréjű) fogatos munkában. E fogat azonban környezetére állandó veszélyt jelenthet. A kifejlett korban ivartalanított mének testi felépítettsége továbbra is ménjelleget mutat, ha pedig fokozott ivari aktivitást árulnak el, valószínű, hogy rejtettheréjűek, ezeket operációval kell ivartalanítani.

A csikókorban (félévtől éves korig) ivartalanított egyedek testaránya és testének szöveti felépítettsége eltér a ménekétől. A heréltek (paripák) testének szöveti szerkezete nem olyan durva, mint a méneké, kecsesebb testalakulásúak, megnyúltabb formát mutatnak. Könnyebben kezelhetők. Munkában engedelmesek, könnyebben befolyásolhatók.

Egyedül talán csak a galopp versenypályán érnek el jobb eredményt a mének, s ott a versenyzés ideje alatt a méncsikók megtartják nemüket. Kisló- és póniméneket sohase használjunk gyermek körül, hanem a később gyermek mellé kerülő méncsikókat minél fiatalabb korban ivartalanítani kell. Így sok örömet szerző, jól használható gyermeklovat nyerhetünk.

A herélt nagylovak munkában jobban használhatók, mint a mének. A heréltek bárminemű használata és teljesítménye a tenyésztés számára nem elveszett, hanem hasznos felvilágosítást nyújt elsősorban a szülők tenyészértékéről.

Előnyök és hátrányok: mént, kancát vagy heréltet válasszunk?

Az oldalági rokonok ivadékvizsgálati rendszerébe be kell építeni a heréltek teljesítményét is. Mindazok, akik nem tenyészteni akarják a lovat, hanem dolgoznak, szórakoznak vele, jól teszik, ha heréltet tartanak. A kancával összehasonlítva nagy előnye, hogy munkája, teljesítménye állandó szintű, élettani változások nem befolyásolják azt. A kanca egész éven át tartó, szakaszosan ismétlődő sárlása itt elmarad, s ellés-szoptatás miatt nincs munkakiesése.

A heréltekkel dolgozni biztonságosabb és gazdaságosabb. Ezt azért fontos tudni, mert nálunk a tenyésztés során a herélt csikókra úgy tekintenek, mintha selejtek lennének, pedig a különféle használat éppen ezeknek az értékét növeli.

A csikóévjáratok 50-50%-os nemi arányából csak néhány mén (tenyészmén) kerül ki és a szaporulatnak mintegy a fele herélt ló lehet, amellyel nagyon is érdemes törődni, amelyeket ugyanolyan gondosan kell felnevelni, mint a tenyészegyedeket. Nagy előnyük még az is, hogy mind a ménekkel, mind a kancákkal egy-egy csoportban tarthatók.

Mindegyik fajtánál a kanca a jóindulatúbb, a kezesebb. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy könnyű kezelhetősége nem töretlen, nem állandó. Szakaszosan ismétlődő ivarzása (sárlása) még ha tenyésztésre soha nem is gondolunk, vérmérsékleti, kezelhetőségi változást okozhat.

Előnyök és hátrányok: mént, kancát vagy heréltet válasszunk?

Van olyan kanca, amelynél a sárlási megnyilvánulások már határozottan kellemetlenek, sőt olyat is ismertünk, amely ilyenkor szinte kezelhetetlen, bizonyos munkákra (versenyzés, sport) rövidebb-hosszabb ideig alkalmatlan volt. A versenyzőfajták esetében az ivarzó kancák a csoportban még inkább megváltozott viselkedésűek, főleg, ha csődör is van közöttük.

A "nimfomániás, hugyos kancák" pedig betegek, amelyeket gyógyítani kell - ha lehet. Hogy melyik kanca viselkedését mennyire befolyásolja a sárlás, azt előre megjósolni nem lehet. Ezért a sportban szívesebben dolgoznak a megbízhatóbb heréltekkel.

Egészen más a kancák megítélése, ha a mindennapi használat mellett tenyésztésre is gondolunk. A kanca az a mondabeli "csoda róka", amelyről három bőrt is le lehet húzni és mindegyik "bőr" értékes marad. Naponta rendszeresen végzi munkáját (igásmunka vagy sport), emellett szoptatja a csikóját, ugyanakkor ismételten és biztosan vemhesül. E hármas haszonvételhez csak egy kis gondosságot, odafigyelést igényel. A kancák munkáltatása, valamint tenyésztésben tartásuk helyes összeegyeztetése lótenyésztésünk jövőjének egyik záloga.

Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó