A ló ugyanis fizikai erejével hasznosít, és ehhez kidolgozott izomzatra, szilárd csontrendszerre, nagy kapacitású szívre, tüdőre van szüksége. Ha ezek híján van a ló, inkább hamarabb, mint később tönkremegy, selejtes lesz.

A mozgásszegényen nevelt ló azt nélkülözi, ami tartós munkavégzésre képessé tenné. A magyar lótenyésztés akkor volt világhírű, amikor a ménesek éjjel-nappal a legjobb legelőt járták, s a nagy téres mezőkön nőtt fel a csikó.

A lovak természetszerű tartása: ötletek tétlenség ellen

Napjainkra a legértékesebb legelőket feltörték vagy nem csikók legeltetésére használják. A csikók és a lovak pedig istállóban lekötött tartásban senyvednek.

Ma senki sem ütközik meg azon, hogy hétszám, hónapszám (esetleg egész éven át) nem mozog, nem futhat kiadósan a ló. Ha ma valaki szép csikóval, lóval dicsekszik, az a jó kondíciót jelenti csak és teljesen figyelmen kívül hagyják a kidolgozott izomzatot.

20171229 termeszetszeru tartas 02

Hogyan számolhatjuk fel a tétlenül tartást?

Vegyük először az egyszerűnek látszó, de mégis bonyolult esetet, a munkalovat. Ezek a napi munka végeztével éjszakára az istállóba kerülnek pihenni. Az istálló általában védelmet, jó közérzetet, pihenési és könnyű takarmányozási lehetőséget nyújt az állatnak.

Hibája pusztán az, hogy rögzítve van a ló, így éjszakára felügyeletet is kíván, mert saját magában és a másikban is kárt tehet, ha a lekötésbe valami hiba csúszik. Nem is beszélve a "megzabálásról", amely az elszabadult lóval fordulhat elő, ha hozzáfér az abrakhoz.

Az éjjeliőr, az éjszakai ellenőrzés egyre inkább a múlté, így szükség van a felügyelet nélküli, biztonságos éjszakázás megoldására. Ez a kívánalom nemcsak a munkalónál, de a sportlónál, a versenylónál is előfordul. A megoldás az egyes boksz.

Az egyes boksz, a boksz istálló mérete legalább 16 m2 alapterület, 3 méter falmagasság. Ha két összeszokott lovat tartunk benne, úgy az alapterület 20 m2. A boksz istálló, tehát nem a régi értelemben vett istálló, hanem csak egyetlen helyiség, vályog- vagy téglafallal, az egyik oldalán félbe nyíló ajtóval. Ebből az istállóból, ha kifutóhoz csatlakozik, állandóan kijárhat a ló, a csikó az előtte levő karámba.

A kifutó alakja inkább hosszúkás legyen, hogy kiadósan tudjon mozogni az állat. Ha a karám területe nagyobb fél kataszteri holdnál, akkor gyepes legelőt is adhat, és ha a kisülés ellen júliusban öntözzük, állandó gyephez juthat a ló, a csikó. A feles ajtó, amelynek felső fele az igen nagy hideg kivételével mindig nyitva van, a lovak részére érdeklődő hely is, ahonnan nagy kíváncsisággal szemlélődnek. Az ajtó mellett lehet kifelé billenő zaboló, mely kívülről tölthető. Az ajtóval szemben levő falnál lehet kis vályú, szénaráccsal.

Ezt az istállótípust gazdasági lovaknál, de még angol telivérnél is kipróbáltuk, és igen jó eredményt kaptunk még azokban az években is, amikor a külső hőmérséklet meglehetősen alacsony volt.

A bokszos istállóban semmi lekötést nem alkalmaztunk. Csak az igen nagy hidegben csukták be a felső félajtót. Ekkor a hőmérséklet 0 és 6 °C között változott, a páratartalom nappal 60-70%, reggel 80% volt. Az értékes vemhes kancák semmiféle kárt nem szenvedtek, egészséges csikót ellettek.

Ezt az istállótípust egyesével vagy sorba fűzve megtalálhatjuk a nyugati államokban. Ahol kancák, de mének elhelyezésére is használják igen jó eredménnyel. A bokszistállót lehet kivitelezni padlástérrel, de jobb a lapos tetejű megoldás. Itatócsészével vagy anélkül készíthető.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)