Az állatélettani irodalom kívánalma a jó lóistálló iránt a következő:

  • a relatív páratartalom 70%-nál ne legyen nagyobb,
  • a kívánatos hőmérséklet 12-18 °C közötti.

Ezzel szemben ellenőrző vizsgálataink azt bizonyították, hogy zárt istállóban a hőmérséklet 19-21 °C körüli és a relatív páratartalom délután 85-95%-os, reggelre 97-98%-os lett.

20170308 istallo klimaja 02

Az irodalmi adatok, valamint a mért adatok közötti különbség hívta fel a figyelmünket a lóistállókban tapasztalható anomáliákra.

A tisztánlátás érdekében széles körű adatgyűjtésbe, kísérleti megfigyelésbe kezdtünk. Ennek eredményeképpen okulásul leírhatjuk a következőket.

A lóistállókban az ember a saját komfortzónájának megfelelő magasabb hőmérsékletet állít be az ajtók és az ablakok becsukásával, a szellőzés meggátlásával. Ezt a nagyobb hőmérsékletet a ló nem igényli, sőt még az előbbi irodalmilag említett hőmérséklet is igen magas neki.

20180204 istallo klimaja 01

Némely régi ménes tapasztalatai, s a modern csikónevelési elvek szerinti tapasztalatok és a legújabb adatgyűjtésünk azt bizonyítják, hogy a ló, a csikó nagyszerűen bírja a hideget. Nem szenved úgy tőle, mint az ember. Bőrének szöveti szerkezete, szőrének hideg elleni védekezőrendszere (a nagy hideg hatására a meghosszabbodott fedőszőrök közé pehelyszálak ékelődnek be) mind azt szolgálja, hogy a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja a ló, a csikó, s szervezete nem szenved általa.

A régi istállóink tehát óhatatlanul befüllednek, és ennek folytán mind a hőmérsékletük, mind a relatív páratartalmuk abnormálisan magas lesz. Nem találtunk olyan zárható istállót, amelyben a páratartalom a megkívánt 70% körül lett volna. Ez az érték is csak akkor alakult ki, ha az egyoldali ablakokat nyitva hagyták. Mit kell tehát meggondolni, mit kell tenni a hagyományos istállókban lovaink egészségének megóvása érdekében?

20170308 istallo klimaja 03

Az istálló:

  • enyhely legyen, amelyet befülleszteni nem szabad,
  • a fagypont körüli alacsony hőmérsékletet is jól tűri a ló, a csikó, de az alacsony hőmérséklethez fokozatosan kell hozzászoktatni,
  • ha lekötve tartjuk a csikót, a lovat (ha mozgásában korlátozzuk), akkor nem szabad alacsony hőmérsékletnek (8-10 °C alattinak) kitenni,
  • alacsony istálló-hőmérséklet esetében a csikó, a ló mozgását nem szabad korlátozni. Nagyobb területen (amely istállónyi, vagy boksznyi) szabadon, kedvére mozoghasson.
  • bőséges, száraz alom mindig legyén alatta, amely szigetel és puha fekvőhelyet nyújt,
  • a legjobb az a gyakorlat, ha az egyik oldalról az istállóajtót levesszük, így lehetetlen azt becsukni, és az istálló belső hője nem emelkedik a nem kívánt nagyságra.

Csak dicsérhető az a gyakorlat, amikor a csikóistállónak - akár csikó-, akár lóelhelyezés esetén - az egyoldali ablakait és ajtaját, mindig nyitva hagyják és egy széles, görgőfával ellátott ajtón át a szabad karámba akkor mehet ki a állat, amikor akar. Ilyen elhelyezésben találhatunk külföldön kancát, mént és csikót egyaránt. A régi állami ménesbirtokon is tartották így a lovakat, még az értékes angol telivér kancákat is.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)