A nagygazdaságok majorrendszerében mind az igáslovak, mind a futólovak istállója zárt majorudvarban volt. A parasztportákon pedig az istálló folytatása volt a lakóépületnek, ugyancsak zárt udvarral. A körülhatárolt, zárt helyeken a kifogás után rögtön a helyükre - az istállóba - vezették a lovakat és ott voltak lekötve a következő befogásig, ott történt etetésük és ápolásuk.

A szopós csikóknak ugyanez volt a sorsa annyi különbséggel, hogy munkába menet szabadon követhették anyjukat és az egész határ összes terményéből szabadon kóstolgathattak. A motorosforgalom elterjedése az anyja mellé köttette a csikót, vagy ami még rosszabb, zárt istállóban, esetleg annak csak egy elkerített részében várták haza a csikók a szoptatós kancákat.

A nagygazdaságok jól szervezett tenyészeteiben a ménesi kancák választott csikói futóistállóba kerültek, és a csikós felügyelete mellett terelve legeltették azokat. A falukban, ahol a lóállomány 85-90%-a volt és nevelkedett, csak ritka helyen hajtották a csikót közbirtokossági legelőre. Az volt a gyakoribb eset, hogy az istállóban lekötve vagy bekerített trágyatelepen, jobb esetben kiskarámban nevelődött fel a csikó.

Lótartásunk, csikónevelésünk közeli múltjából többnyire hiányzott a szabadlegeltetés, a legelőn való szabad mozgás. A régi ló-csikó istállóink olyanok, hogy onnan az állatokat nem lehet közvetlenül - nagyobb munka nélkül - a legelőre hajtani. Ahol mégis a legelőn volt az istálló (a csikóistálló), ott is a terelve legeltetés terjedt el, tehát állandó emberi és állati munkát kötött le a legeltetés.

Ez ma már igen drága megoldás és ezenkívül van még egy ennél is nagyobb hibája: az ember munkaidejéhez igazítódik a legelő állat napi munkarendje, és ez a helyzet a legelő állatra fölöttébb hátrányos. Legelőink - az állapotukat tekintve ezt a megtisztelő nevet semmiképpen sem érdemlik meg - inkább jártató vagy koplaltató terek, amelyen nemhogy fejlődni, de még magát fenntartani sem képes az állat.

Szintén hátrányos, ha a régi istállóink üresen maradt férőhelyeire kötjük a lovat, a csikót.

Az új megoldásoknak olcsónak, egyszerűnek, természeteseknek és a legkevesebb emberi munkát igénylőnek kell lenni, ahol egészséges körülmények mellett tudjuk felnevelni és tartani a lovakat.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)