A csikók napi súlygyarapodása:

Melegvérű csikó súlygyarapodása (kifejlett kori átlagsúly 500 kg)
5. hónapos korban 0,75-0,85 kg
6. hónapos korban 0,65-0,75 kg
7. hónapos korban 0,55-0,65 kg
8. hónapos korban 0,45-0,55 kg
9-12. hónap között 0,30-0,45 kg
13-17. hónap között 0,25-0,30 kg
Hidegvérű csikó súlygyarapodása kifejlett kori átlagsúly 650 kg)
5. hónapos korban 0,95-1,10 kg
6. hónapos korban 0,85-0,95 kg
7. hónapos korban 0,80-0,85 kg
8. hónapos korban 0,70-0,80 kg
9-12. hónap között 0,60-0,70 kg
13-17. hónap között 0,40-0,60 kg

A lótenyésztésben, a csikónevelésben is, mint a többi állatfaj esetében, a modern az állat faji tulajdonságaihoz jobban alkalmazkodó takarmányozási elmélet és gyakorlat az energetikai igényen, illetve a táplálóanyag-energiában (MJ-ben, megajoule-ban) kifejezhető mennyiségen nyugszik.

Az újabb takarmányozási normatívák kidolgozásában igyekeztek az állatfaj - esetünkben a ló - élettani tulajdonságaiból, emésztési sajátságaiból kiindulni és nem általános szabály alapján dolgozni - mint a Kellner-féle keményítőérték, amely a hízó ökrök táplálóanyag-igényén alapul.

Az új lótakarmányozási vizsgálatok - mind az energiaigény, mind a takarmányok kihasználhatóságát tekintve - eddig csak kevés kísérletre támaszkodnak. így a nyert kulcsszámok a meginduláshoz eligazítók, s az eddigi normatívákhoz viszonyítva gyakorlatiasabbak.

Általában azt kell ugyanis tudni, hogy a különböző korú és használatú lovak energiaigénye a tényleges faji jellegen nyugszik, és a lóval etethető gyakoribb takarmányok energetikai értékesülését a ló emésztési együtthatójának figyelembevételével számították ki.

Éppen ezért a lófélék energiaszükséglete és az etetett takarmányok táplálóanyag-tartalma más állat adataival vagy azokra számított energetikai értékeléssel nem helyettesíthető. Ebből következik, hogy az újonnan megállapított takarmányozási normák eltérnek a régiektől, és ezt az eltérést, mert gazdaságos, érdemes figyelembe venni. A lovak fehérjeigénye viszonylag kevés, ugyanis:

- a hatalmas vakbél és vastagbél a táplálóanyagok értékesülését nagyban segíti,
- a bakteriális fehérje egy része a ló esetében jól hasznosul,
- a fizikai munka fehérjeigénye elenyésző.

Mindezért ma a lófélék takarmányozásában a nyersfehérjével számolva elégíthetjük ki a fehérjeigényt. Az energiaigényt pedig, amint arról már szó volt, az emészthető energia (DE) értéke adja.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)