A tarka szín a fajtában nem fordul elő. Legjobb egyedei a military, a díjugratás, a díjlovaglás vagy a fogathajtás szakágban a nemzetközi mezőnyben is képesek versenyezni.

Az immár 150 éves magyar fajta kialakulása Kisbér város nevéhez kötődik. Kisbéren 1853-ban alapítottak katonai ménest azzal a céllal, hogy a hadsereg számára megfelelő mennyiségű és minőségű, elsősorban hátas használatra alkalmas lovat adjon.

Emellett szolgálta a ménes a köztenyésztés megfelelő szintű apaállattal való ellátását is, annak érdekében, hogy az onnan a hadsereg számára felvásárolt úgynevezett remonda lovak is eleget tegyenek a követelményeknek.

Kisbéri félvér, az élénk magyar hátasló

A kancákat tekintve meglehetősen vegyes anyagon indult a tenyésztés: bábolnai, mezőhegyesi, norfolki, mecklenburgi, erdélyi stb. eredetű állomány képezte a ménes magját, amit következetesen angol telivér ménekkel fedeztettek akár 6-8 generáción keresztül. Cél volt olyan nemes, elegáns félvér ló tenyésztése, amely az angol telivéreknek csak a jó tulajdonságait hordozza.

Ennek érdekében kiváló telivér mének fedeztek a ménesben, és alapították meg a kisbéri félvér törzseket. (Deutscher Michel, Fenék, Filou, Dunure, Kozma, Shannon, Slieve Gallion, Maxim, Loup, Tank, Honpolgár stb.)

Amikor az angol telivérek használata már kezdte negatív irányba befolyásolni a ménes illetve a fajta minőségét, akkor félvér méneket is felállítottak, mezőhegyesi Furiosót, North Start, vagy kisbéri tenyésztésű félvért.

A XX. század elején az angol telivéren kívül tenyésztésbe került Kisbéren három trakehneni mén is, Széplak, Formás és Lobogó. A trakehneni fajta nagyon hasonló módon tenyésztetett ki, mint a kisbéri félvér, ezért kézenfekvő volt, hogy keresztezési partnerként, nemesítőként ehhez a fajtához nyúltak.

A II. Világháború után - a háborús veszteségeken túl - a sportirányú meggondolatlan keresztezési programnak is áldozatul esett a fajta, mert hamar észrevették a tenyésztők, hogy a kemény, kitartó, nemes, acélos magas félvér fajta és a nyugat-európai sportló fajták keresztezéséből kiváló sportlovak születtek.

Elsődleges tenyészkörzete Kisbér és környéke mellett Tolna, Vas, Zala és Szabolcs-Szatmár megye volt.

A fajtát ma a Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület törzskönyvezi, illetve látja el a fajtafenntartással kapcsolatos teendőket. Mintegy 600 tenyésztőt és körülbelül 1100 kancát regisztrálnak az egyesületnél.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)