A Przewalski vadló jellegét viseli magán. Több mint 160 éve fajtatisztán tenyésztik. A kislovak között a legmunkakészségesebb, erős csontozat, tömeges test jellemzi.
Az ellenszegülést, a rúgást ez a fajta nem ismeri. Marmagassága 135-145 cm, övmérete 185-190 cm, szárkörmérete 19,5-20,5 cm. Testsúlya 450-500 kg. Régebben 10 cm-rel kisebb volt és finomabb felépítésű. A parasztgazdaságok igényelték a tömegesebb típust, főleg Dániában.
Színe valamilyen fakó árnyalatú - az egész világostól a sötét egérfakóig. Hátszíjjal, esetleg zebracsíkokkal. A hátszíj színe az egészen sötéttől a világosbarnáig változhat. Végigfut a faroktól a fejig, ezért a sörényszőrök középső vonalában - a sörényélen - fekete a szőr, s kétoldalt pedig világos, mint a test egyéb helyén. Ezt a tulajdonságát igen tetszetős sörénynyírásra használják ki, a sötét középső szőröket kétujjnyival hosszabbra és a kétoldali fehéreket pedig ugyanennyivel rövidebbre nyírják. A csikóknál ezt még nem teszik, ezért azok bozontos sörényűnek tűnnek.
Feje vaskos, de nem durva, nyaka izmos, amelyet a sörénykezelés magasillesztésűnek és hosszúnak mutat. Marja izmos, magas, rövid. Háta-ágyéka izmos, középhosszú. Fara igen gazdagon izmolt, ezért rövidebbnek tűnő. Lapockája meredek, a gazdagon izmolt szügy és felkar, valamint a dongás mellkas nagy erőkifejtésre vall. Ugyanilyen izmolt a konc is. Patái kemények, szabályosak.
Igen jóindulatú, kezes. Nagy munkakészségű, mindig üzembiztos és indítókész.
Kis igényű. Szenvedélyes legelő. Igen jó kondíciótartó. Csak a választott és az éves csikó fejlődésére és kondíciójára kell ügyelni a felnevelés során. Munkateljesítménye külön megvilágítást igényel. A hidegvérű kettes munkafogat teljesítményének 80%-át tudja teljesíteni.
A tartós (8 órás) átlagos vonóerő-kifejtése 160 kg (a hidegvérű fogaté 240 kg). Gyors lépetű, s így ha a hidegvérű munkáját 100-nak vesszük, a fjordé 117. A maximális vonóerő-kifejtése 400 kg, amely a hidegvérűnél 480 kg.
Ezek a tulajdonságok vezették az Állattenyésztési Kutatóintézetet, amikor a muraközi új vonalának kifejlesztésében a fjordra alapozott. Az F1 a várakozásnak megfelelő lett:
- jól izmolt,
- feltétlen munkakészségű,
- győzős,
- egyöntetű (még a fakó színben is),
- jó kondíciótartású.
Testsúlya 50-80 kg-mal lett könnyebb, mint a fajtatiszta muraközi egyedeké. A takarmányigénye pedig 1/4-ével kevesebb.
Munkahasználata kiváló: serény lépésű és jól üget, biztos igás. Igen jóindulatú. A ménesekben, ahol a csikói nevelődtek, feltűnt, hogy a gyerekek szőrén ülik meg azokat. Ezért két év után gyermeklovaglásra fogtuk őket.
Minden az elképzelésnek megfelelően alakult, csak az okozott problémát, hogy idősödve erősen szélesedtek, s így kinőttek a fiatal gyerekek alól. Akkor határozta el a Kutatóintézet, hogy az F1 kancát arab ménnel fedeztetik. Így kapták a tengelici kislovat.
(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)
Hozzászólások
#8 andocs
2011-10-09 16:32Már régóta szeretnék egy ilyen lovat!
Fjord a király!!!
#7 kentaur88
2011-10-04 12:00Mit tud ehhez képest életkorban, testtömeg:takar mányigény-relációban, kezelhetőségben , möltségességben a gidrán vagy a kisbéri jukker, vagy az órmótlan-böszme nóniusz????
…

Na ez az a hamis és böszme álromantika, amit álmagyarok böfögnek a médiákban úton-útfélen vagy önös anyagi érdekből, vagy végtelen tudatlanságból kifolyólag…
#6 kentaur88
2011-10-04 11:544.2.1. A fjord származása
A Fjord /134.- 142. ábrák/ ősének a przewalski-lovat tekintik, de
kialakulásánál nem kétséges a tarpán befolyás sem /Edwards,1993/. Bár
az irodalom nem nagyon emlegeti, de a “sodrott” jelleg diluviális õsöket
is takar. - Norvégia Ny.-i partjain, a “sziklás” fjordvidéken õshonos,
Európa legõsibb lófajtáinak egyike /Szidnainé,1986/. A norvégiai fjord
még nagyon hasonlít a vikingek harci lovára. A vikingek ezt a típust
ugyan háborús célokra is használták, mindazonáltal az első nép volt,
amely lóval szántott, s a viking inváziónak köszönhetõen terjedt el a
lóval való szántás. A norvégiai fjord õsét valószínûleg földmûvelésre
használták a skandináviai hegyi falvakban, de elterjedté vált, mint hegyi
málhás ló is /J.Kidd,1990/. A vikingek lovai hajóval jutottak el Skócia Ny.-
i szigeteire és Izlandra /Edwards,1993/. Izlandra i.u. 871-ben került és
alapítójává vált az izlandi póninak /192., 193. ábra/ /J.Kidd,1990/ - Egész
Skandináviában tenyésztik õket, és innen exportálják Németországba,
Dániába és a Közép-európai országokba, ahol kitartásukért és
szívósságukért népszerûek /Edwards,1993/. - A fajta törzstenyésztés ét
1864-ben kezdték meg Norvégia 4 tartományában - ott, ahol a Golf
áramlat hatása erõteljes - s tenyésztik intenzíven. /Szidnainé,1986/.
4.2.2. A fajta alkalmazása
Az erõteljes, kompakt felépítésû fjord igen sokoldalú állat. A hegyi
fensíkon elvégzi a traktor munkáját, málhásló és legalább olyan jól megy
nyereg alatt, mint fogatban./142. ábra/ /Edwards,1993/. Lábszerkezete
kíválóan alkalmas a hegyi és rossz utakon való közlekedésre. Rendkívül
szívós, ellenálló, igénytelen fajta. 1986-ban a G.A.T.E. babati vadbiológiai
állomáson abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a fajtát
kipróbálhattam, mint hátast, fogatlovat egyaránt, s tapasztalhattam
kitartásukat, gyorsaságukat, nyugodtságukat, energikusságuka t a
munkák során. - A fjord, mint keresztezési alap, jól örökíti kedvezõ
tulajdonságait. Csehszlovákiába n hucullal, Franciaországba n
sportlovakkal, Magyarországon lipicaival és kevert magyar lovakkal
keresztezték/143.- 145. ábrák/ és mindegyik esetben kedvezõ
eredmények mutatkoztak a hibridek vonatkozásában.
#5 KisBence
2011-02-20 13:20olyan szépek ezek a lovak (:
#4 kentaur8
2011-02-08 11:39ezek a lovak minden köznapi igényt kielégítenek, és nem rúgják szét a seggünket mint az angol vérűek…hmm..
#3 rebus1995
2010-10-10 20:43kedvenc fajtám évek óta : )
nincs náluk szebb ló : )
#2 fulank
2010-09-21 16:19Idézet - SuperAlmaaa:
Egyet értek veled.
#1 SuperAlmaaa
2010-09-15 14:40Ezek olyan szép és aranyos lovak :))
Meg teccik a sörényük közepén és a farkukon a fekete szőr csík.
És a hátszíjuk is király *.*
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.