A fajta kialakulása

Angliában a köztudottan gyors kelta lovak utódai, a galloway lovak a XIV. századtól a versenylótenyésztést szolgálták. A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont volt: a gyorsaság.

A fajta tenyésztése során három, keleti vérségű mén hozott átütő eredményt; Darley's Arabian, Godolphin Barb, és Byerly's Turk. Tenyésztésben való alkalmazásuk a XVII-XVIII. század fordulójára tehető. A negyedik, nagy hatású mén Curwen Bay Barb volt.

A helyi kancaállomány mellett az alapanyagot az úgynevezett királyi kancák (royal mares) 40 válogatott, elsősorban keleti vérű ménese jelentette.

1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot, és ezzel lezárták a fajta törzskönyvét. A ma élő összes angol telivér az első Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

Külleme

Nemes, száraz, általában egyenes profilvonalú, többnyire szép fej, nagy szemekkel és tág orrnyílásokkal. Hosszú, de gyakran egyenes és alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett és hátbanyúló mar, dőlt, izmos lapocka, mély, lapos mellkas, egyenes, izmos far. Száraz ízületek, kemény paták. Gyakori lábszerkezeti hiba a franciásság. Mozgása alacsony, tért ölelő, elsősorban lépése és vágtája hosszú, rugalmas.

Általában elmondható, hogy a fenti küllemi alakulás többnyire jellemző a fajtára, mégis méretben, színben, küllemben igen nagy változatosságot mutat, hiszen kitenyésztése során a szelekciós szempont elég egyoldalú volt: a gyorsaság.

Ma a lóversenyzés szétágazódása következtében a telivéreknek is több típusa alakult ki, és bizonyos országokban elkülönítve is tenyésztik őket. Más típusú, például a rövidtávú síkversenyekre tenyésztett telivér, illetve a hosszú távú akadályversenyek telivérje.

Kincsem és Imperiál

Hazánkban a telivértenyésztés és a lóversenyzés kialakulása a XIX. század végére tehető, Széchenyi István és Wesselényi Miklós munkásságának köszönhetően. Leghíresebb telivérünk Kincsem, a csodakanca 1874-ben született, és 54 versenyen maradt veretlen, ami máig tartó világrekord. Híres magyar tenyésztésű ménjei a fajtának Imi és Imperiál.

Az angol telivér fajtát szintén nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában, volt ahol cseppvérkeresztezésként, volt ahol majdnem a fajtaátalakító keresztezés mértékéig. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba.

Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz, a csontalap túlfinomodásához vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák (esetleges túlfűtöttség) miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

(Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó)