A lovak vonatkozásában inkább a jó egészségi állapot, a szép küllem, a teljesítmény a fontos. Ezeknek a tényeknek az ismeretében indítottuk vizsgálatainkat, hogy ezzel is segíthessünk a kedvencek egészséges felnevelésében, kondíciójuk és szépségük megőrzésében. Az állatok tartásának szigorodó szabályozása világszerte tapasztalható.

Az Európai Unió különösen nagy hangsúlyt fektet olyan szerek alkalmazására, amelyek az emberi és állati egészségre ártalmatlanok, a biztonságos élelmiszer-előállítást szolgálják, hatékonyak, gazdaságosak és jól alkalmazhatók a gyakorlatban. Nem kis kihívást jelent ez az állattartóknak és az állatorvosoknak.

Anyag és módszer

Immunovet-HBM etetési kísérletet végeztünk 2004. december 14-től kezdve két ménesben annak megismerésére, hogy a termék milyen hatással van a ló- és csikóállományok élettani paramétereire, illetve hogyan alkalmazható a gyakorlatban az immunológia, szaporodásbiológia, takarmányozás, fertőző megbetegedések megelőzése, valamint azok kezelése során azt követően, hogy más állatfajokban végzett hasonló kísérletekben igen pozitív eredményeket tapasztaltunk a termelési mutatók értékelésekor. Magyar sportfélvér kancákat és szaporulatukat, ügető kancákat és szopós, valamint választási és évjárati korú csoportokat vizsgáltunk.

Összefoglalás

A tenyésztésben a 2005-ös szezonban egy olyan mént használtak, amelynek az ondóminősége igen gyenge volt, a termékenyítéshez kizárólag ezt a mént használták, és az eredmények a statisztika alapján nem romlottak az előző évi adatokhoz képest, ennek a jelentős hátránynak ellenére sem.  Ebben minden bizonnyal a ménesbeli igen alapos és szakszerű állatorvosi ellátás mellett az Immunovet-HBM-fogyasztásnak is jelentős szerep tulajdonítható.

A kísérletbe vont kancák csoportjainak kialakítása során az eleve problémás egyedként ismerteket a kísérleti csoportba válogattuk, amit ezért betegcsoportnak neveztünk el; így a termékenyítések, illetve a szükséges sárlási ciklusok számának megoszlása, a szükséges méhkezelések száma, valamint a termékenyítési index ennél a csoportnál kiemelkedő eredményt nem hozott, de bizonyos javulás egyes egyedeknél jól követhető.

A méhkezelések megoszlása ennek megfelelően szintén nem adott számszerűen jobb eredményt a kontroll­csoportnál. Jó eredmény, hogy a fenti kísérleti elrendezésben 1-2%-os elmaradás tapasztalható csak a kísérleti csoportban a kontrollhoz képest. Ez a gyakorlat viszonyaira vonatkoztatva alátámasztja azt az elméleti feltételezést, hogy a terhelést követően az Immunovet-HBM-mel etetett állatok gyorsabban regenerálódtak.

A kapott eredmények birtokában megállapítható, hogy az Immunovet-HBM kiegészítő takarmány jó hatást gyakorolt az elvégzett kísérletekben a lovak és csikók kondíciójára, élettani paramétereire és a teljesítménymutatók alakulására.  Nagy mértékben hozzájárult továbbá a kísérleti anyag a kedvező állategészségügyi státusz megőrzéséhez. Ezek a pozitív hatások felhasználhatóak a gyakorlatban a ló- és csikóállományok felnevelésében, valamint a sportcélú nem tiltott teljesítményfokozásban is.

Példák

Immunovet-HBM-kezelésben részesültek azok a magas kockázati csoportba sorolt tenyészkancák, amelyek szaporodásbiológiai eredményei összehasonlítva a korábbi évekkel igen kedvezően alakultak. Alább bemutatunk néhány példát:

ZÁTONY (szül.: 1984)
• Sportpályafutása: 
1993 military Eb, 1994 military vb, 
1995 katonai vb, 
1996 olimpia Atlanta,
1998 military vb, 2000 ifjúsági Eb.
• Tenyésztési körülmények: 
2004-es ellése után a súlyos endometritis kezelés eredménytelensége miatt a termékenyítésből kihagyva. 
2005-ben 05.27-én kezelés nélkül vemhesült.
• Megjegyzés: idős kanca megterhelő sportpályafutással a háta mögött, amely a későbbi tenyésztési eredmények alakulásában az esetek nagyobb hányadában igen negatív faktor.

TRÉFÁS (szül.: 1990)
• Tenyésztési körülmények: 
2001 – életképtelen csikót ellett, 
2002 – életképtelen csikót ellett, 
2003 – életképtelen csikót ellett, 
2004 – életképes csikót ellett, de súlyos endometritisének kezelése eredménytelen volt, így nem vemhesült, 
2005 – kezelés nélkül vemhesült

SONG (szül.: 1999)
• Tenyésztési körülmények: 
2004 – császármetszés, 
2005 – vemhesült
• Megjegyzés: A lovakon végzett császármetszés a későbbi vemhesülés valószínűségére nézve általában kedvezőtlen.

UTALVÁNYOZÓ (szül.: 1991)
• Tenyésztési körülmények: 
2002 – életképtelen csikót ellett, 
2003 – életképtelen csikót ellett, 
2004 – életképtelen csikót ellett, 
2005 – életképes csikót ellett, majd a csikósárlásban egy igen gyenge ondóminőségű méntől vemhesült

LADY FLAME (szül.: 1983)
• Tenyésztési körülmények: 
2004-et megelőzően évenként ellett, majd üresen maradt, 
2005 – egyszeri visszaivarzás után az előbb már említett gyenge spermájú méntől vemhes lett
• Megjegyzés: Igen idős kanca, rendszerint ez a kor – főként a kiemelkedő szaporodásbiológiai teljesítmény nyújtása után – az ez irányú hasznosítás végét jelentené.

Eredmények - klinikai tapasztalatok
 
Összegezve az eredményeket elmondható, hogy az Immunovet-HBM-es kezelésben részesült állatok tavaszi szőrváltása jóval korábban kezdődött és gyorsabban zajlott le. A szőrzet színe és állaga az Immunovet-HBM-et fogyasztó csoportban jobb képet mutatott, mint a kontroll csoporté. A gyengébb kondícióban kitelelő lovak gyorsabban érték el a kívánt kondíciót, mint a nem kezelt társaik. A táblázatban foglalt adatokból látható, hogy az ondó sejtszáma szignifikánsan megemelkedett. A pata szaruanyagának állapota látványosan javul az Immunovet-HBM-el kezelteknél. A szer adagolása során a patalenövésnél egy gyűrű formájú kiemelkedés képződött, amely pozitív anyagforgalmi változásokra utal.

Az őszi időszakban szintén megfigyelhető volt, hogy a téli szőr felvételekor a kezelt csoport szőrminősége és kondíciója jobb, mint a kontroll csoporté. Ez tenyészkancák esetében azt jelenti, hogy a született csikóját szoptató és közben vehemét nevelő Immunovet-HBM-el kezelt kanca jobb energia háttérrel rendelkezett, mint a nem kezelt egyedek. Jól lemérhető az Immunovet-HBM kedvező hatása a szopós kori kezelések számán. Mint ez a táblázatban is látható, a kezelt egyedek száma kevesebb, mint a kontroll csoportban. Az egyes megbetegedések enyhébben zajlottak le, jobban kezelhetőek voltak, és a recidívák előfordulása is optimális képet mutatott.
 
A választási csikók választás után kb. két hónapon belüli egészségi állapota rendszerint igen változatosan alakul. Gyakori a különböző kóroktanú légzőszervi megbet egedés, amelyet az őszi időjárás is negatívan befolyásol. Szerepe van ebben, a kancától való elválasztás jelentette stressznek, illetve a korábbi időszakban kialakult mikrobiológiai egyensúly felborulásának, amelyet súlyosbít az is, hogy más helyen, más állományban született illetve választásig máshol tartott csikók további nevelése céljából a helyiekkel egy csoportba kerülnek besorolásra idegen mikrobiológiai háttérrel rendelkező egyedek. Minden járványos lefolyású esetben kimutatható összefüggés volt az idegen állományból származó csikók betelepítésével. Ez a helyzet szépen megmutatkozik az alábbiakban felsorolt több évre visszanyúló események feljegyzéseiből is:

2001 – nagy számban súlyos légzőszervi megbetegedések, lassú gyógyulás (kitenyésztett kórokozó: Str. zooepidemicus, 65 választási csikóból megbetegedett és kezelve volt 44).

2002 – nem volt járványmenettel együtt járó érdemi megbetegedés.

2003 – kisebb számban előforduló légzőszervi megbetegedések de jól kivehető járványmenet, az előző évek rezisztencia vizsgálatain alapuló célirányos kezeléssel gyorsabb gyógyulás, kevesebb recidíva.

2004 – a kísérlet megkezdését megelőzően súlyos, nagy számban előforduló légzőszervi megbetegedések, jól kivehető járványmenettel, a korábbi tapasztalatoknak megfelelően alkalmazott szakszerű kezelések ellenére is csak lassan javuló esetek recidívákkal (66 csikóból egy-két kivétellel mindegyik kezelést igényelt).

Látva a szopós csikók megbetegedéseinek és kezeléseinek alakulását a kísérlet során, a 2005-ben született csikók választása után az addigi csoportosítástól függetlenül minden csikót Immunovet-HBM-el kiegészített táppal etettük az elmúlt évben jelentkezett járványos megbetegedés megelőzése érdekében.

2005-ben az Immunovet-HBM-nek a csikók két hetes korától való folyamatos adagolása mellett a választás után egyáltalán nem volt még enyhébb fokú megbetegedés sem. A választott csikók kondícióvesztés nélkül jutottak túl ezen a szervezetüket nem kis mértékben megterhelő időszakon annak ellenére, hogy az idén is érkeztek idegen helyen született választási csikók felnevelés céljából a ménesbe.

Vérvizsgálatok

A mért adatok elemzése során azt az eredményt kaptuk, hogy a biokémiai és haematológiai paraméterek a normál fiziológiás határok között mozognak, ezért ebben az anyagban azokat nem közöljük. Az eredmények közül két értéket emelhetünk ki, amelyek szignifikáns és konzekvens eltérést mutattak a kísérleti csoportoknál a kontrollhoz képest. A mérési eredmények azt mutatták, hogy a laktát érték a kísérleti csoportokban alacsonyabb volt, míg ugyanitt a laktát dehidrogenáz (LDH) emelkedett szintet mutatott.

Az elvégzett vizsgálatok alapján az a feltételezés, hogy a kísérleti csoportokban a fokozott LDH aktivitás az Immunovet-HBM etetés eredménye, tehát az alacsonyabb laktát szint ezeknél az egyedeknél valószínuleg a gyorsabb elimináció következménye. Ez a gyakorlat viszonyaira vonatkoztatva alátámasztja azt az elméleti feltételezést, hogy a terhelést követően az Immunovet-HBM-el etetett állatok gyorsabban regenerálódtak, mint a kontroll csoport állatai.

Feltételezhető, hogy az alacsonyabb laktát szintek az aerob energia felszabadítás arányának növekedését is jelzik, vagyis az anaerob energianyerésből felhalmozódó tejsav mennyisége kisebb. Ez a feltételezés egyúttal a sportló téteményképességének a növekedését is eredményezheti.

A szervezeti homeostasis ugyancsak említést érdemel ebben az aspektusban, ugyanis a sav- bázis egyensúly alakulásában a laktát konstans vagy átmeneti mennyiségnek itt ugyancsak jelentős szerepe lehet. Továbbá ez kihat a szaporodásbiológiára is, mivel a savas irányba eltolódott pH kedvezőtlen hatású a normális ivari fejlődésre és működésre.

Következtetések

  • A kapott eredmények birtokában megállapítható, hogy az Immunovet-HBM kiegészítő takarmány pozitív hatást gyakorolt az elvégzett kísérletekben a lovak és csikók élettani paramétereire és teljesítmény mutatók alakulására.
  • A szer általános kondíciójavító hatást eredményez a felnőtt lovak és csikók esetében.
  • Nagymértékben hozzájárul a kedvező állategészségügyi státusz megőrzéséhez.
  • Tényként elmondható, hogy a szer adagolása során a pata lenövésnél egy gyűrű formájú kiemelkedés képzodik, amely pozitív anyagforgalmi változásokra utal.
  • A vérparaméterek mérési eredményei azt mutatták, hogy a laktát érték a kísérleti csoportokban alacsonyabb volt, míg ugyanezekben a csoportokban a laktát dehidrogenáz (LDH) emelkedett szintet mutatott, ezáltal a fizikai terhelést követoen az Immunovet-HBM-mel etetett állatok gyorsabban regenerálódnak.
  • A fertőző betegségek hagyományos kezelése során a gyógyulást kedvezően befolyásolja. Látványosan csökkentheti a recidívák számát.
  • Az Immunovet-HBM fogyasztása a szaporodásbiológiai eredmények alakulásában is fontos szerepet játszik, annak ellenére, hogy a kísérlet tartama alatt termékenyítésre használt mén ondója nem a legjobb minőségű volt. Csikó állományban két hetes kortól 2005-ben az Immunovet-HBM folyamatos adagolása mellett a választás után egyáltalán nem volt még enyhébb fokú megbetegedés sem.
  • Az Immunovet-HBM-et kapott választott csikók kondícióvesztés nélkül jutottak túl ezen a szervezetüket nem kis mértékben megterhelő idoszakon annak ellenére, hogy érkeztek idegen helyen született választási csikók felnevelés céljából a ménesbe. Az előző években kívülről behozott csikók minden esetben komoly fertőzés veszélyt jelentettek a telepen született csikók számára, a folyamatos Immunovet-HBM etetés ezt a veszélyt megszüntette. Ezek a kedvező hatások felhasználhatók a gyakorlatban a sportcélú ló és csikóállományok felnevelésében és teljesítményük fokozásában, valamint a mutéti beavatkozások utáni gyorsabb gyógyulás terén is.