Kora tavasszal könnyű észrevenni az első növények között megjelenő gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) friss tőleveleit. Szerencsés esetben a kertünkben, vagy lovunk karámjában, legelőjén is találni néhányat a gyógynövényből, melynek minden részében keserűanyag-tartalmú tejnedv található. Mélyre hatoló karógyökereivel a talaj mélyebb rétegeiben található ásványi anyagokat is fel tudja venni. Ezért és magas vitamintartalmáért kitűnő tavaszi mikroelem-forrást jelent embernek, lónak, kutyának egyaránt. Jó, ha mi magunk szedjük a leveleket és tavaszi salátaként fogyasztjuk a kora tavaszi napfény- és vitaminhiányos időszakban, de kutyánknak inkább szárítva és porítva „tálaljuk”.

Jól tudjuk, hogy általában ajánlott az étrendünket, és állataink takarmányát vitaminokkal kiegészíteni, de kevesebben tudják, hogy a szervezetből hiányzó mikroelemeket és vitaminokat pótolhatjuk természetes eredetű anyagokkal is! Erre az egyik legalkalmasabb növény a szinte mindenütt előforduló pongyola pitypang, amelyből frissen 4-5 gyökeret és akár 10 maroknyi levelet adhatunk lovunknak, kutyánknak pedig napi kétszer 2-3 grammot szárítva. A gyökereket ne mossuk meg, hanem egy erős kefével dörzsöljük le a szennyeződéseket és szeleteljük fel apró kockákra! Az így előkészített pitypanggyökér kitűnő csemege a ló abrakjába téve, de elszánt emberek maguk is elrágcsálhatnak egy-egy darabot. A leveleket ne gyűjtsük utak és poros, trágya melletti területekről! Ha tudjuk, hogy a talajt - ahonnét a gyökereket kiássuk - műtrágyázták, akkor ne szedjük ki a növényt!

Gyógynövény: pitypang

A lovak általában az ember kezéből is megeszik, sőt ha a legelőn találkoznak vele, igazi ínyencségként fogyasztják - főleg kora tavasszal. A kancáknál érdekes megfigyelés, hogy a vemhes kanca fűféléken kívül nem nagyon fogyaszt más növényt a legelőn. Ám az ellés pillanatától kezdve szinte habzsolja az ekkor már általában virágzó pitypangot, feltehetően annak hihetetlen magas ásványi elem és vitamintartalma miatt, melyre szüksége van az újszülött csikónak és az anyjának egyaránt.

A pitypang gyökerét alapvetően a máj- és epeműködés javítására használjuk, legtöbbször keverékek alkotójaként. A növény leveleit vizelethajtóként és ásványianyag-vitamin bombaként szokás felhasználni. A vizelethajtás egyik lényeges szerepe, hogy „tisztítja a vért”, azaz serkenti a vesét, hogy a vérből több anyagot, köztük a salakanyagokat válasszon ki. Ennek következménye egyrészt a megnövekedett mennyiségű vizelet, másrészt az, hogy a normálisnál több, hasznos ion távozik a szervezetből. Szerencsére a pitypang sokat tartalmaz a vizelettel távozó, a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokból, így nem kell tartanunk például a káliumhiánytól. Saját magunk, kutyánk és lovunk tavaszi tisztítókúráját ne tartsuk tovább két-három hétnél, és támogassuk meg a gyógynövények hatását zöldségekkel és gyümölcsökkel: a lónak nyersen, kutyának, pedig ahogy megeszi (almát nyersen, reszelve, zöldségeket párolva).

Ha ekcémás, szőr / hajhullásos, bőrgyulladásos, bőrviszketős tüneteket mutat az állat vagy ember, akkor egyértelműen szükség van méregtelenítésre, de speciális, hozzáértő szakember által összeállított recepttel. Egy ilyen méregtelenítő gyógynövénykúra során érdemes a tipikus „vértisztító” gyógynövényeket, mint a csalán vagy a pitypang, ha lehet, nyersen vagy főzve is magunkhoz venni (saláta, főzelék formában).

Fitocavallo
Marton Zsófia
állatgyógyászati gyógynövény-szakértő
www.fitocavallo.hu

Gyógynövény: pitypang