A biztos alátámasztás fizikai szabályai szerint a láb felső részei, amelyek a törzsön belül vannak, hosszúak, a szabad végtag alsó részei pedig rövidek legyenek.

A lapocka helyeződését, izmoltságát és mozgékonyságát nézzük. Gazdasági lófajtáknál a meredek lapocka nem hiba, de gazdagon izmolt, és ne laza legyen. A csikók laza lapockája és vállbúbja mozgatással, legelőre járatással eltűnik.

Lovakon a laza, a kopár váll súlyos hiba, mert az egész szervezet petyhüdtségét mutatja, és ezen kívül a vállbúbok szétállók, túl széles az állás és csökken a teljesítmény. A sok zsírszövettel terhelt lapocka nem szilárd alkatra vall.

A vállbúbok terjedelmesek, elgömbölyödők legyenek.

A felkar gazdagon izmolt s a törzs hossztengelyében legyen. Se befelé (franciás), se kifelé (hegyfaltipró) ne álljon. A könyökön tömeges könyökfeszítő izmok tapadjanak. Gazdasági lófajtákon a könyökfeszítő izmok tömegesebbek, mint gyors mozgású lovakon, mert segítenek a törzs eltolásában.

20170421 lo testtajai 02

A ló elülső végtagjának csontszerkezete és izomrendszere olyan passzív hatású berendezkedés, hogy a ló álló helyzetben is képes aludni, s a tartós állás nem kerül megerőltető izommunkájába, így is ki tudja magát pihenni.

Ha a könyökdudoron puha duzzanat érzékelhető, ez a patkókelés. Bőr alatti nyálkatömlő gyulladásának következménye. Sántaságot nem okoz, de nem árt kivizsgálni, hogy mi okozta (fekvéskor a patkósarok nyomása, nehezített légzés).

A hosszú, de izmos alkar a szabad végtagnak legalább a felét alkossa. A hosszú alkarral a lépés térölelő. Rövid alkarral hosszú szár társul, és az ilyen ló akciósan lép (magas járású, pl. a lipicai). Ez nem haladó mozgás. Az alkar alsó részének, belső oldalán 1-1 szarugesztenye van, amelynek fényképét vagy lenyomatát a ló azonosításában is fel lehet használni.

A lábtövet a két sorban elhelyezkedő csontok alkotják. Közülük hátrafelé érzékelhető a borsócsont, fontos hajlítóizmok erőkarja. A terjedelmes lábtő azért fontos, mert az alátámasztás biztonságát ez fokozza. Ha nem domborodik előre a lábtő, laposnak mondjuk. Ilyen forma gyakorta található a hidegvérű fajtákon és a nóniuszon is. A hirtelen elvékonyodó lábtövet nyakaltnak mondjuk, amelyen a hátul futó hajlítóín nem elég erős.

Térdtapló a lábtő elülső felületén léphet fel, botló lovakon. Bőr, bőr alatti kötőszövet- megvastagodás. Szépséghiba, de a fellépését előidéző ok már károsíthatja a lovat.

20170421 lo testtajai 03

A szárat (lábközepet) a lábközépcsont és a hajlító-, nyújtóinak képezik. Igen fontos, hogy a csont erős és rövid és az inak épek legyenek. A hátulsó élen futó hajlítóín a szártól távol helyezkedjen el, az ilyen erős inat és jól fejlett borsócsontot jelent. Ellenkező esetben rosszul inalt (fűzött) a szár, ami gyors elhasználódást von maga után. A száraz szár, amelynek rajzolata jól kivehető, szilárd szervezetre vall. E tájon izomzat nincs. A burkolt szár lazaság jele. Meg kell figyelni azt is, hogy a szár egyenes folytatása-e az alkarnak. Ha ettől eltér, rosszul illesztett a szár, aminek folytán a csonton és az inakon hibák léphetnek fel.

Holttetem a csonthártya-gyulladásból eredő csontszaporulat. Ha ín és szalag alatt van, vagy sérti az ízületi felületet, súlyos hiba. Sántaságot okoz. Izületipók az izületi tokszalag ízületi nedvet tartalmazó tágulata. Sántaságot nem okoz, de ha több és nagyobb van belőle, az a szervezet lazaságát árulja el. Az ínhüvelypók az ínhüvely tágulata, amely puha tapintatú. Megerőltető munka után lép fel e gyulladás, később már nem érzékeny rá a ló, de egész életre megmaradó szépséghiba.

A törzs és a végtagok tájai:
22. sörényél, 23. nyakoldal, 24. torokél vagy alsónyakél,
25. visszérbarázda, 26. baltavágás, 27. mar, 28. hát,
29. mellkas oldala, 30. bordatájék, 31. bordaív, 32. szívtájék,
33. szegycsonttájék, 34. lapátosporc-tájék, 35. szügy,
36. középső szügybarázda, 37. oldalsó szügybarázda,
38. köldök, 39. has, 40. csípő, 41. horpasz, 42. ágyék,
43. lágyék, 44. szeméremtájék, 45. far, 46. végbélnyílás,
47. gáttájék, 48. ülőgumó, 49. faroktő, 50. farokrépa,
51. farokszőrök, 52. lapockatájék, 53. vállbúb, 54. felkar,
55. könyök, 56. alkar, 57. lábtő, 58. elülső lábközép,
59. csüdízület, 60. csüd, 61. párta, 62. pata, 63. tompor,
64. konc vagy felcomb, 65. térd, 66. comb vagy alcomb,
67. csánk, 68. hátulsó lábközép, vagy hátulsó szár,
69. csüdízület, 70. csüd, 71. párta, 72. pata

Ínvastagodás (kinn a ló ina) a patahajlítóín gyulladása után a szár hátsó felső harmadának mindkét oldalán, a pártahajlítóin gyulladásakor pedig a szár közepén lép fel. Megerőltető munka vagy tréning nélküli erős igénybevétel az okozója. Átmeneti sántasággal jár. Ha a megvastagodott ín meg is rövidül, rokkantság és mankós állás keletkezik.

A boka alapját a csüdízület és a mögötte helyeződő egyenítőcsontocskák alkotják. Inak és szalagok tapadási helye, ezért terjedelmes, száraz és tiszta legyen. Hidegvérű fajtákon gyakoribb a dús bokaszőr, amelynek káros következménye is lehet, a megszáradást gátolja, a csüdsömör fellépését elősegíti. A mérsékelt bokaszőr viszont védi a csüdhajlatot, és a lecsurgó nedvességet a talajra vezeti. Ezért ezt ne nyírjuk le. A bokaszőrök mélyén van a szarusarkantyú, amely atavisztikus jelenség.

20170421 lo testtajai 04

A bokát tüzetesen vizsgáljuk meg, mert a boka felületén található kopasz foltok bokázásból, a másik oldali láb felsebzéséből eredhetnek. A bokaízületben lefolyt gyulladásnak csontszaporulat, majd teljes ízületi merevség, sántaság a következménye. Ilyenkor bokaízületi vápáról beszélünk.

A csüddel szemben az a kívánalom, hogy vastag, széles, közepesen hosszú, száraz és tiszta legyen. A vastag és széles csüdön nem rongálódnak az inak. A biztos alátámasztást a középhosszú csüd szolgálja. A rövid csüdön a csontok terhelődnek túl, hosszúnál az inak és szalagok mennek tönkre. Fontos a szögelését is figyelni, mert a 45 fokos a szabályos. A meredek csüd 50 foknál nagyobb szöget alkot, a puha csüd pedig 45 foknál kisebb szöget képez. A medvecsüd, a puha csüd és a bakpata nagyon elítélendő, hibás alakulás.

20170421 lo testtajai 05

Ha a csüdnek egy pontján csontszaporulat lép fel, kaptatetemnek hívjuk. Az egész felületet körülvevő csontszaporulat a gyűrűtetem. És ha össze is forr a csüd és a pártacsont, akkor vápástetemről beszélünk. Ez utóbbi súlyos hiba. Az előbbieket úgy bíráljuk el, hogy ha inat, szalagot, izületi felületet érnek és rongálják azt, akkor sántaságot okoznak. Főleg a csikókon és helytelenül takarmányozott fiatal lovakon ásványianyag-forgalmi hiba lép fel, ez a rachitis. Gyűrűtetemszerű duzzanat, de nem sántít rá a ló- és az ásványianyag-zavar elmúltával magától gyógyul, eltűnik.

A pártaszegély rugalmas domborulat a pata felső szélén. Sipolyok, hiányosságok ne legyenek rajta.

A ló motorja a far és a hátulsó végtag. Az itt helyezkedő hatalmas izmok tolják előre a törzset, vagy emelik meg a far előtti törzsrészt.

Az erőkifejtést, az erőátvitelt jelentősen befolyásolja e tájak nagy csontjainak hossza és kedvező szögelése.
A konc vagy felcombtájék a medencecsonttól (a tomportól) a térdízületig terjed. Hatalmas izmai felfelé a farizmokban folytatódnak. Gyors mozgású lovakon a hosszú felcomb kívánatos. Teherhúzó fajtákon igen gazdagon izmolt mind oldalról, mind hátulról. A térdízület hámos fajtákon kisebb, s így nagyobb a kifeszülés lehetősége. Galopp lovakon nyíltabb szögelésű. Általában 110-120°-os. Ha a térdízület a törzs hossztengelyétől befelé húzódik, dongaállás, ha kifelé tolódik, tehénállást (tehenes, csánkban szűk állást) okoz.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)