Nálunk a ló energiaszükségletét és a takarmányok táplálóértékét emészthető energiában (DE), illetve megajoule-ban (MJ = 4184 kcal) fejezik ki, a fehérjeigényt emészthető nyersfehérjében, esetleg nyersfehérjében adják meg.

Ezek szerint a kifejlett ló létfenntartó táplálóanyag-szükséglete:

 A ló testtömege:  400 kg
 500 kg
 600 kg
 Emészthető energia DE/MJ  58,0  65,58  78,62
 Nyersfehérje (g)  540,0  630,0  230,0
 Emészthető nyersfehérje (g)
 240,0  290,0  330,0
 Szárazanyag (kg)  6,30  7,45  8,50
 Ca (g)  18  23  27
 P (g)  11  14  17

Összehasonlításul álljon itt a régi, a keményítőérték-szükséglet szerinti létfenntartó igény: 1000 kg élősúlyra 6,6 kg, 1:10-hez keményítőérték-aránnyal. A munka szerinti táplálóanyag-szükséglet (létfenntartó igénnyel együtt):

 A ló testtömege:  400 kg
 500 kg
 600 kg
 Könnyű munkában DE/MJ
 73,0  83,0  97,0
 Közepes munkában DE/MJ  87,0  100,0  116,0
 Nehéz munkában DE/MJ  102,0  124,0  148,0

Tájékoztatásul jó megismerni a verseny- és sportlovak takarmányozásának alapját. Ezeknél a létfenntartó szükséglet felett az 1 órai munkavégzés energiaszükséglete:

 A ló testtömege:  400 kg 
 500 kg
 600 kg
 Könnyű munkában DE/MJ  9  11  13
 Gyorsabb ügetés, középgyors vágtamozgásban DE/MJ  21  26  31
 Gyors vágta, ugratás DE/MJ  40  50  60

Visszatérve a gazdasági lovak takarmányozására, nézzük meg, hogy egy 500 kg-os közepes munkát végző lovat hogyan takarmányozunk, amelynek a napi energiaigénye 100 DE/MJ. Ez a ló a következő napi fejadagban kapja meg az energiaigényét:

  • 5 kg rétiszéna,
  • 2 kg lucernaszéna,
  • 1/2 kg árpadara,
  • 1/2 kg kukoricadara,
  • 1/2 kg melasz,
  • kb. 1 kg tak.-szalma.

Ha a szóban forgó egyednek egy nehézségi fokozattal nő a munkája, akkor kereken 2 kg abrak pótolja a többlet energiaigényt.

A ló igen jó hatásfokkal (24-29%) végzi munkáját. Munkája hatásfokát befolyásolja:

  • a fiatalkori edző-nevelés, a játékosan végzett munka, amely az erőkifejtés fiziológiai és statikai-mechanikai alapjait veti meg,
  • a kifejlett ló edzése, tréningje,
  • a fáradás, amely csökkenti a munkateljesítményt,
  • a munkavégzés sebessége, mind a túl gyors, mind a túl lassú munka hatásfoka csökkent,
  • a teher súlya,
  • a terep egyenetlensége.

Amikor a munkát végző ló energiaszükségletét kielégítjük, a fehérjére nézve az a gyakorlati tanács adható, hogy különösen nem kell figyelembe venni, mert szinte lehetetlen olyan takarmányozást folytatni, hogyha kielégítjük az energiaigényt, ne adnánk elegendő - sőt általában a szükségletnél mindig több - fehérjét. A kifejlett lónak ugyanis olyan tág az energia-fehérje aránya (240-260), hogy a szükséges fehérjét minden körülmények között megkapja.

A sovány, lezsarolt ló tehát sohasem fehérjehiány folytán romlik le (mint pl. a tejelő tehén), hanem mindig az energiahiány következtében. Ez a szabály nagyban egyszerűsíti a kifejlett lovak takarmányozását: a megfelelő munkavégzéshez az energiahordozó takarmányokra kell figyelmet fordítani. Nem véletlen tehát az igáslovak takarmányozásában a melasz hangsúlyozott szerepe, vagy a versenylovak, a sportlovak teljesítményfokozásában a cukor, a szőlőcukor etetése. A fehérjében gazdag takarmányok a csikók étrendjében szerepeljenek, azoknak van reá szükségük.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)