Címke: lovak
Gyagya paci :)
Szabò Timea | 2012.11.22 14:52:09
Hadd osszam meg veletek a kis gyagya egy-kèt vicces hùzàsàt. Parom lova,Snipper kèsz bohòc. Kb. 1 ève tortènt.kòlikàja volt,eleg szarul èrezte magat,hivtuk azonnal az allatorvost,jott,szùrta a gorcsoldòt,mire Snipper sem akart kimaradni a bulibòl,oldalra fordult(megjegyzem,nem szereti az orvosok szagàt),cuki, hatalmas fogaival elkapta az allatorvos ingjèt ès nagyot ràntott rajta.Nem akart harapni,nem szokott,az ingre utazott...Esedeztunk a bocsànatàèrt,de akkor màr o is nevetett,a hosszù ujjù ingjèbol,egyoldalù szexis ujj nèlkuli lett. Most nyàron èpp vàsàrolni voltunk,amikor csorog a telefon,a lovarda tulaja volt(a pacijaink lovardaban èlnek),azt kèrdezte:Te Timi,normalis,hogy Snipper boxàban egy muanyag szèk van?Szakadtra rohogtuk magunkat,meg azok is akik ott voltak es làttàk a szèket a boxban-azòta sem tudjuk hogy kerult oda. Amikor megvettuk az elozo gazdàjàtòl,az a rossz szokàsa volt,hogy amint bevittuk a munkapàlyàra lovaglàs cèljàbòl,megfordultunk,hogy becsukjuk a keritèst mogottunk,mire visszafordultunk màr el is hùzott onnan,vàgtàbòl àtugrotta a karàmoszlopokat ès elkezdett legelni....errol nagy nehezen leszoktattuk... Volt ùgy,hogy ùgy dontott jol meghempereg a sàrban,csakhogy ezt egy olyan helyen "tervezte",ahol egy kis faoszlop volt,amire rà volt erositve a villanypàsztor 2 szalagja felul ès alul.Mèg jò hogy nem volt rà kapcsolva àram(torpefeszultseg).Lefekudt komòtosan,eloszor a jobb oldalàra fordult,majd àt a bal oldalàra.....Mèg jò hogy ott voltunk a kozelben,elkezdtunk futni hoozà mint az orult....amikor meglàttuk,nem tudtam szivinfarktusom legyen az ijedtsègtol vagy a rohogestol fulladjak meg...Snipper fekudt a hàtàn, a 4 làba a levegoben,es a szalagok ùgy ràtekeredtek a làbaira,hogy szabàlyosan gùsba kotottèk.Moccanni sem tudodt.Ahelyett,hogy bepànikolt volna,nèzett rànk a nagy szemeivel ,a sàr csopogott a ki a fulèbol,mikozben kapkodtunk hogy kiszabaditsuk,szèpen lerakta oldalra a fejecskèjèt,ellazult,ès vàrt hogy felkelhessen ![]() Most 1 hete,megyek futtatni oket,ismet a lovarda tulaja megàllit hogy Snippert reggel az istàllò folyosojàn talàlta...sètàlgatott...ès "kinyitotta" egy màsik lò boxajtajàt is.A lovarda tulaja ugye ott èl a lovakkal az emeleti lakàsàban,a hàlòszobàja Snipper boxa felett van.Ez a kis diszno,hallja a legkisebb zajokat is,ha elmennek ejszaka pipilni,lehuzzàk a Wc-t stb. ès elkezd dubogni a patàival,unatkozik,ha valaki èl ès mozog,akkor vele foglalkozzon cimszòval.Nem tudnak aludni tole,igy azt talaltàk ki hogy a box also ajtajàt kinyitjàk,igy nem tud dubogni,a felso csukva marad,igy a lò nem tud kijonni a boxbol-aha....de ezzel Snipper nem èrtett egyet...Nem is tudom mit adnek,ha kameràval felvette volna valaki a jelenetet,ahogy egy magas lò lehasal,ès kikùszik a boxbòl.... ![]() Ugyhogy nagyon gyagya a paci,sosem unatkozunk vele,csak pont ezekre a lovakra kell nagyon odafigyleni,mert minimàlis veszèlyèrzetuk sincs..... Hàt ennyi,koszi,ha vègigolvassàtok.
|
2. Fejezet - Hiábavaló próbálkozások
Zsófi | 2012.09.03 13:16:28
Akkor hát itt a 2. fejezet :))
Linda hajthatatlan volt. Fölültetett a biciklire, majd a köves úton tekertünk a szinte szomszédos lovarda felé. Nagynénémék házához különösen közel van az istálló. Kinézünk az ablakon, látjuk ahogyan a lovak a legelőn vígan rohangásznak, látjuk, ahogyan a mindennapi edzések eltelnek. Ahogy egyre közelebb értünk a lovardához, annál jobban kezdtek mozgolódni a pillangók a gyomromban. Az ég gyönyörű kék volt, a nap enyhén sütötte hófehér arcomat. - De csak nézni foglak - jelentettem ki határozottan, hogy barátnőm is megértse. - Jó - kissé morcosan tovább tekert.
Mikor odaértünk, támasztónak használva a falat raktuk le a biciklinket. Barátnőm megragadta a kezemet és húzott volna be az istállóba. - Én inkább innen néznélek - szóltam, majd kiültem a pálya melletti kis lócára. Az istálló fala sárgára van festve, piros cserepes teteje. Az ablakokban piros és rózsaszínű virágok dobják a sárga épületet. Egy kis szürke macska nyalakodott az ajtó előtt. Görbe háttal ücsörögtem a kis fapadon egy ideig, majd elöntött a vágy,hogy közelebb menjek a legelő szélén ácsorgó pej herélthez. Reszketve fölálltam, a ló még csak felém sem nézett. Lassan emeltem a kezemet a ló felé, de félúton megálltam. Nem. Nem szabad egy lóhoz sem közel kerülnöm, mert aztán még fölülök rá. Megígértem a paripámnak, hogy soha semmilyen lóra nem fogok ülni rajta kívül. Linda egy sötét pej kancán ülve vonult ki a pályára. A ló magas volt, rövidre nyírt sörénnyel, formás fejjel, izmos farral. Mikor ügetni kezdtek, csodálattal néztem a kecsesen mozgó állatot. A ló mindig lent tartotta a fejét, magasra emelte a lábait, így még gyönyörűbb volt a mozgása. Ám ez a ló a közelébe se érhet annak a csődörnek, aki annak idején megmentett. Az a ló volt a paripa, a gyönyörűség, erő. Megráztam a fejemet. Nem gondolhatok ilyenekre, nem fogom magamat kínozni. Mire visszatértem a földre, Linda az úgy száznegyven centis akadály felé vágtatott. A ló rángatta a fejét, gyorsulni kezdtek. Határozottan és kecsesen ugrottak, tökéletes tempóval haladva a következő akadályhoz. Mikor az utolsó ugrást is végrehajtották, Linda leszállt a lóról, megpaskolta, majd bevezette az istállóba. Patadobogást hallottam, majd a hangok irányába néztem. Az összes ló a karám egyik végéből a másik végébe sietett. Lobogott a sörényük, szemükben égett az a soha el nem vesző vadság. A csodálattól kirázott a hideg. Linda egyik vállán tartva a kantárt cammogott ki az istállóból. - Na, hogy tetszett? - kérdezte mosolyogva. - Ügyesek vagytok - dicsértem meg barátnőmet. - Nem - mosolyogva, de határozottan megráztam a fejemet. Címkék: lovak | Lovas történet | lovak | Lovas történet
|
2. Fejezet - Hiábavaló próbálkozások
Zsófi | 2012.09.03 13:16:28
Akkor hát itt a 2. fejezet :))
Linda hajthatatlan volt. Fölültetett a biciklire, majd a köves úton tekertünk a szinte szomszédos lovarda felé. Nagynénémék házához különösen közel van az istálló. Kinézünk az ablakon, látjuk ahogyan a lovak a legelőn vígan rohangásznak, látjuk, ahogyan a mindennapi edzések eltelnek. Ahogy egyre közelebb értünk a lovardához, annál jobban kezdtek mozgolódni a pillangók a gyomromban. Az ég gyönyörű kék volt, a nap enyhén sütötte hófehér arcomat. - De csak nézni foglak - jelentettem ki határozottan, hogy barátnőm is megértse. - Jó - kissé morcosan tovább tekert.
Mikor odaértünk, támasztónak használva a falat raktuk le a biciklinket. Barátnőm megragadta a kezemet és húzott volna be az istállóba. - Én inkább innen néznélek - szóltam, majd kiültem a pálya melletti kis lócára. Az istálló fala sárgára van festve, piros cserepes teteje. Az ablakokban piros és rózsaszínű virágok dobják a sárga épületet. Egy kis szürke macska nyalakodott az ajtó előtt. Görbe háttal ücsörögtem a kis fapadon egy ideig, majd elöntött a vágy,hogy közelebb menjek a legelő szélén ácsorgó pej herélthez. Reszketve fölálltam, a ló még csak felém sem nézett. Lassan emeltem a kezemet a ló felé, de félúton megálltam. Nem. Nem szabad egy lóhoz sem közel kerülnöm, mert aztán még fölülök rá. Megígértem a paripámnak, hogy soha semmilyen lóra nem fogok ülni rajta kívül. Linda egy sötét pej kancán ülve vonult ki a pályára. A ló magas volt, rövidre nyírt sörénnyel, formás fejjel, izmos farral. Mikor ügetni kezdtek, csodálattal néztem a kecsesen mozgó állatot. A ló mindig lent tartotta a fejét, magasra emelte a lábait, így még gyönyörűbb volt a mozgása. Ám ez a ló a közelébe se érhet annak a csődörnek, aki annak idején megmentett. Az a ló volt a paripa, a gyönyörűség, erő. Megráztam a fejemet. Nem gondolhatok ilyenekre, nem fogom magamat kínozni. Mire visszatértem a földre, Linda az úgy száznegyven centis akadály felé vágtatott. A ló rángatta a fejét, gyorsulni kezdtek. Határozottan és kecsesen ugrottak, tökéletes tempóval haladva a következő akadályhoz. Mikor az utolsó ugrást is végrehajtották, Linda leszállt a lóról, megpaskolta, majd bevezette az istállóba. Patadobogást hallottam, majd a hangok irányába néztem. Az összes ló a karám egyik végéből a másik végébe sietett. Lobogott a sörényük, szemükben égett az a soha el nem vesző vadság. A csodálattól kirázott a hideg. Linda egyik vállán tartva a kantárt cammogott ki az istállóból. - Na, hogy tetszett? - kérdezte mosolyogva. - Ügyesek vagytok - dicsértem meg barátnőmet. - Nem - mosolyogva, de határozottan megráztam a fejemet. Címkék: lovak | Lovas történet | lovak | Lovas történet
|
Lángoló nyerítés 1. Fejezet - Emlékek
Zsófi | 2012.08.30 14:44:24
Sziasztok! Itt egy történetem 1. fejezete, remélem lehet ide rakni ilyesmit :D 1. Fejezet - Emlékek
- Éberen figyeltem, amit apa és anya beszélt egymással, mégis, alig egy szót értettem a bezárt ajtó mögött hallgatózva. A nyitott ablakon csak az éjszaka zenészei, a tücskök zengése hallatszott be. Kimásztam az ablakon, majd a bokorba érkezve, felszisszentem. Szemeimet könnyfátylon át meresztgettem. A hold vékony volt, mint egy penge. Körülnéztem, majd megláttam. Az a fekete ló volt maga a megtestesült gyönyör, a leírhatatlan erő, hihetetlen gyorsaság. Tíz évvel ez előtt történt, mégis, mintha csak tegnap lettem volna hat éves... Fölálltam az ablakpárkányra, a ló mellém állt, majd fölszálltam rá. Nyereg, kantár nélkül elindultunk. A paripa vágtatni kezdett, egészen egy nagy, füves tisztásig. A csillagok gyémántként ragyogtak a sötét, gyászoló égbolton. - Többre nem emlékszem - fejeztem be a múltamról szóló beszámolót barátnőmnek, Lindának. A lány éberen figyelte, ahogy ezt elmeséltem. - Reggelre apa is, anya is odavesztek a tűzben. Az a ló mentett meg engem. Nagynéném és nagybátyám fogadtak magukhoz, de mivel nem volt pénzük eltartani azt a lovat, eladták. Megfogadtam, soha nem ülök fel más lóra. Azóta vagyok ilyen mogorva és magamba forduló. Linda elgondolkodva ült a rozoga asztal mellett és bámulta a díszes cserépben virágzó piros muskátlit. - Még soha senkinek nem mondtam el, a pontos történéseket - mondtam magam elé bámulva. Linda már azóta a legjobb barátnőm, hogy a gimibe kerültem. A lányt láthatólag egyáltalán nem lepte meg, hogy senki sem tudja a teljes igazságot. - Ezek szerint... - kezdte halkan, majd egyre erősebb hangon - Te nem is félsz a lovaktól! - ugrott föl hirtelen a székből. Igen, igaza volt. Nem félek a lovaktól. Mindig ezzel a kifogással hárítottam el a lovaglási fölkéréseit. Linda nagyon jó lovas, rengeteg kupája, szalagja van a díjugratásból. A lelkem mélyén egy picit irigy is vagyok rá. - Gyerünk - fogta meg a kezemet. - Indulás a lovardába! - Linda mosolyogva húzott volna kifelé az ajtón, de én egy tapottat sem mozdultam volna. - Vivien - sóhajtott Linda egy jó hangosat, majd folytatta kissé nyugodtabb hangnemben.- Mégis miért gyötröd magadat? - olyan nagyra nyitotta barna szemeit, hogy egy kicsit megsajnáltam, még ha ok nélkül is. - Mert már mondtam, nem ülök fel más lóra. Soha - a "soha" szót olyan erősen megnyomtam, hogy mintha tehetséges, eleinte színésznőnek készülő barátnőmből, látszólag kifogyott volna minden remény. Ez viszont csak a látszat. - Jó, akkor legalább megnézni! - egy sunyi vigyor ült az arcán, amit tapasztalatból tudok, nehéz lemosni. - Tudtam én, hogy vonzódsz a lovakhoz! - A sunyi vigyor még szélesebb lett, majd Linda magával rántott, becsukta az ajtót és elindult a lovarda felé. A történet folytatását itt is elolvashatjátok: http://equestrian-stories.bloglap.hu/ Folytassam?? Címkék: Lovas történet | lovak | Lovas történet | lovak
|
Lángoló nyerítés 1. Fejezet - Emlékek
Zsófi | 2012.08.30 14:44:24
Sziasztok! Itt egy történetem 1. fejezete, remélem lehet ide rakni ilyesmit :D 1. Fejezet - Emlékek
- Éberen figyeltem, amit apa és anya beszélt egymással, mégis, alig egy szót értettem a bezárt ajtó mögött hallgatózva. A nyitott ablakon csak az éjszaka zenészei, a tücskök zengése hallatszott be. Kimásztam az ablakon, majd a bokorba érkezve, felszisszentem. Szemeimet könnyfátylon át meresztgettem. A hold vékony volt, mint egy penge. Körülnéztem, majd megláttam. Az a fekete ló volt maga a megtestesült gyönyör, a leírhatatlan erő, hihetetlen gyorsaság. Tíz évvel ez előtt történt, mégis, mintha csak tegnap lettem volna hat éves... Fölálltam az ablakpárkányra, a ló mellém állt, majd fölszálltam rá. Nyereg, kantár nélkül elindultunk. A paripa vágtatni kezdett, egészen egy nagy, füves tisztásig. A csillagok gyémántként ragyogtak a sötét, gyászoló égbolton. - Többre nem emlékszem - fejeztem be a múltamról szóló beszámolót barátnőmnek, Lindának. A lány éberen figyelte, ahogy ezt elmeséltem. - Reggelre apa is, anya is odavesztek a tűzben. Az a ló mentett meg engem. Nagynéném és nagybátyám fogadtak magukhoz, de mivel nem volt pénzük eltartani azt a lovat, eladták. Megfogadtam, soha nem ülök fel más lóra. Azóta vagyok ilyen mogorva és magamba forduló. Linda elgondolkodva ült a rozoga asztal mellett és bámulta a díszes cserépben virágzó piros muskátlit. - Még soha senkinek nem mondtam el, a pontos történéseket - mondtam magam elé bámulva. Linda már azóta a legjobb barátnőm, hogy a gimibe kerültem. A lányt láthatólag egyáltalán nem lepte meg, hogy senki sem tudja a teljes igazságot. - Ezek szerint... - kezdte halkan, majd egyre erősebb hangon - Te nem is félsz a lovaktól! - ugrott föl hirtelen a székből. Igen, igaza volt. Nem félek a lovaktól. Mindig ezzel a kifogással hárítottam el a lovaglási fölkéréseit. Linda nagyon jó lovas, rengeteg kupája, szalagja van a díjugratásból. A lelkem mélyén egy picit irigy is vagyok rá. - Gyerünk - fogta meg a kezemet. - Indulás a lovardába! - Linda mosolyogva húzott volna kifelé az ajtón, de én egy tapottat sem mozdultam volna. - Vivien - sóhajtott Linda egy jó hangosat, majd folytatta kissé nyugodtabb hangnemben.- Mégis miért gyötröd magadat? - olyan nagyra nyitotta barna szemeit, hogy egy kicsit megsajnáltam, még ha ok nélkül is. - Mert már mondtam, nem ülök fel más lóra. Soha - a "soha" szót olyan erősen megnyomtam, hogy mintha tehetséges, eleinte színésznőnek készülő barátnőmből, látszólag kifogyott volna minden remény. Ez viszont csak a látszat. - Jó, akkor legalább megnézni! - egy sunyi vigyor ült az arcán, amit tapasztalatból tudok, nehéz lemosni. - Tudtam én, hogy vonzódsz a lovakhoz! - A sunyi vigyor még szélesebb lett, majd Linda magával rántott, becsukta az ajtót és elindult a lovarda felé. A történet folytatását itt is elolvashatjátok: http://equestrian-stories.bloglap.hu/ Folytassam?? Címkék: Lovas történet | lovak | Lovas történet | lovak
|
verseny!!!
Füri Dorottya | 2012.01.19 16:38:37
http://www.facebook.com/events/271525712902697/
Címkék: ugratás | lovak | ugratás | lovak
|
verseny!!!
Füri Dorottya | 2012.01.19 16:38:37
http://www.facebook.com/events/271525712902697/
Címkék: ugratás | lovak | ugratás | lovak
|
Ezt muszáj megnézni!
Kelemen Bettina | 2012.01.05 10:11:28
Lovastípusok
Legnagyobb félelme: Bepiszkolódik a zakó alól kilógó fehér ing mandzsettája, karcolás kerül a csizmára, összeborzolódik a ló sörénye. Nagyonlaza Westernlovas: Megjelenése: Rojtos bőrnaci, kockás ing, vasalt talpú weszkócsizma, pörgős-zörgős sarkantyú, weszkókalap, lasszó. Gyalog nemigen látni, ha mégis, akkor az egyik kezében weszkónyereg van, a másikban egy ló. Díjlovas: Megjelenése: Az izzasztó színével szigorúan passzoló lovaglónadrág, tükörfényes díjlovas csizma (német import), külföldi lótáp reklámjával dekorált póló és mellény (német import), 170 cm-nél nem alacsonyabb agyonidomított díjló (német import)…
Előfordulása: Kizárólag szombat - vasárnap: az istállófolyosó, nyerges, patamosó, karám, istállóbüfé, lovaspálya széle (csakis nézelődés szintjén), lovacskája boksza, sarki kocsma.
Csikós: Megjelenése: Sztenderd csikósruha, a bőgatyás, rojtosinges változat, nagyfatertól örökölt, valamint puha bőrkalap, a szélére szegfű tűzve, és persze karikásostor. A ló nyakában csengő, a hátán patrac, a fején sallangos csikóskantár.
Előfordulása: A pályán kizárólag előmelegített lovon, ugrás előtt, felett vagy mögött, illetve két ugrás között vágtában, valamint halálpontosan 100 cm-es lépésekkel közlekedve a versenyszám előtt gyalogosan is látható. Öttusalovas: Megjelenése: Bal kézben futófelszerelés, hátán a vívócucc, rajta klasszikus lovasruha, alatta úszódressz, jobb kezében lovaglópálca, affene, a fegyver a lőtéren maradt…
Mottó: Akkor most mi legyen, nyernem kell a futamot vagy veszíteni?.... Írta: Nagy Zsófia Címkék: ló | lótartás | furcsa | lovaglás | oktatás | Lovas blog | lovak | ló | lótartás | furcsa | lovaglás | oktatás | Lovas blog | lovak
|
Ezt muszáj megnézni!
Kelemen Bettina | 2012.01.05 10:11:28
Lovastípusok
Legnagyobb félelme: Bepiszkolódik a zakó alól kilógó fehér ing mandzsettája, karcolás kerül a csizmára, összeborzolódik a ló sörénye. Nagyonlaza Westernlovas: Megjelenése: Rojtos bőrnaci, kockás ing, vasalt talpú weszkócsizma, pörgős-zörgős sarkantyú, weszkókalap, lasszó. Gyalog nemigen látni, ha mégis, akkor az egyik kezében weszkónyereg van, a másikban egy ló. Díjlovas: Megjelenése: Az izzasztó színével szigorúan passzoló lovaglónadrág, tükörfényes díjlovas csizma (német import), külföldi lótáp reklámjával dekorált póló és mellény (német import), 170 cm-nél nem alacsonyabb agyonidomított díjló (német import)…
Előfordulása: Kizárólag szombat - vasárnap: az istállófolyosó, nyerges, patamosó, karám, istállóbüfé, lovaspálya széle (csakis nézelődés szintjén), lovacskája boksza, sarki kocsma.
Csikós: Megjelenése: Sztenderd csikósruha, a bőgatyás, rojtosinges változat, nagyfatertól örökölt, valamint puha bőrkalap, a szélére szegfű tűzve, és persze karikásostor. A ló nyakában csengő, a hátán patrac, a fején sallangos csikóskantár.
Előfordulása: A pályán kizárólag előmelegített lovon, ugrás előtt, felett vagy mögött, illetve két ugrás között vágtában, valamint halálpontosan 100 cm-es lépésekkel közlekedve a versenyszám előtt gyalogosan is látható. Öttusalovas: Megjelenése: Bal kézben futófelszerelés, hátán a vívócucc, rajta klasszikus lovasruha, alatta úszódressz, jobb kezében lovaglópálca, affene, a fegyver a lőtéren maradt…
Mottó: Akkor most mi legyen, nyernem kell a futamot vagy veszíteni?.... Írta: Nagy Zsófia Címkék: ló | lótartás | furcsa | lovaglás | oktatás | Lovas blog | lovak | ló | lótartás | furcsa | lovaglás | oktatás | Lovas blog | lovak
|
Verseny!!
Füri Dorottya | 2012.01.04 18:29:04
Heló!Minden lovast és nem lovast várunk 2012. március 31.én a törökbálinti Hosszúréti-lovasklubban a Tavaszi Versenyen.Szeretnénk egy kis családias házi versennyel kezdeni az idényt:)Bárki indulhat, bármelyik kategóriában.egy lóval többen is indulhatnak ugyan úgy, ahogyan egy ember több kategóriában is indulhat.A két kategória a következő: -Póni/Kezdő:a pályán 9 db ugrás ; 60 cmnél nem nagyobbak (nagyon kisméretű póniknak 5-10 cmvel lejebb vesszük az akadályt) -Haladó: a pályán 12 db ugrás ; 80 cnél nem nagyobbak A pálya füves. Box foglalás lehetséges , hogy ne egész nap kikötve álljon a ló a sorra kerülésig.Illetve azok számára akik messzebbről jönnek 2 napra is lehetséges a box foglalás vagy a verseny előtti napra és a versenynapjára vagy a verseny és a verseny utáni napra.Szállást tudunk ajánlani a közelben.Az árak az alábbiak: - 1 napra : 3000,-/ló (abrak nélkül) -2 napra(1 éj) : 5000,-/ló (abrak nélkül) A nevezéseket február 1.-től lehet befizetni és rendezni az esetleges box foglalásokkal együtt.A nevezési díj 1000,-/lovas/kategória.Minden személy aki nevez életjegyet kap amit beválthat a büfében. Érdeklődni nálam lehet itt és Facebookon, illetve : 06/30 879-3776-os számon délután 3 óra után. Mindenkit sok szeretettel várunk, hozzátok a Barátaitokat is!:) azért ide írtam mert az eseményes balhénak valami baja vano.0 XD
Címkék: lovak | ló | lovak | ló
|
Verseny!!
Füri Dorottya | 2012.01.04 18:29:04
Heló!Minden lovast és nem lovast várunk 2012. március 31.én a törökbálinti Hosszúréti-lovasklubban a Tavaszi Versenyen.Szeretnénk egy kis családias házi versennyel kezdeni az idényt:)Bárki indulhat, bármelyik kategóriában.egy lóval többen is indulhatnak ugyan úgy, ahogyan egy ember több kategóriában is indulhat.A két kategória a következő: -Póni/Kezdő:a pályán 9 db ugrás ; 60 cmnél nem nagyobbak (nagyon kisméretű póniknak 5-10 cmvel lejebb vesszük az akadályt) -Haladó: a pályán 12 db ugrás ; 80 cnél nem nagyobbak A pálya füves. Box foglalás lehetséges , hogy ne egész nap kikötve álljon a ló a sorra kerülésig.Illetve azok számára akik messzebbről jönnek 2 napra is lehetséges a box foglalás vagy a verseny előtti napra és a versenynapjára vagy a verseny és a verseny utáni napra.Szállást tudunk ajánlani a közelben.Az árak az alábbiak: - 1 napra : 3000,-/ló (abrak nélkül) -2 napra(1 éj) : 5000,-/ló (abrak nélkül) A nevezéseket február 1.-től lehet befizetni és rendezni az esetleges box foglalásokkal együtt.A nevezési díj 1000,-/lovas/kategória.Minden személy aki nevez életjegyet kap amit beválthat a büfében. Érdeklődni nálam lehet itt és Facebookon, illetve : 06/30 879-3776-os számon délután 3 óra után. Mindenkit sok szeretettel várunk, hozzátok a Barátaitokat is!:) azért ide írtam mert az eseményes balhénak valami baja vano.0 XD
Címkék: lovak | ló | lovak | ló
|
Lovaglás vagy állatkínzás?
Kelemen Bettina | 2011.10.08 08:10:25
Ezt a képet azoknak küldöm, akik úgy gondolják, hogy egy másfél éves lovat már lovagolni, kocsizn![]() |
Lovaglás vagy állatkínzás?
Kelemen Bettina | 2011.10.08 08:10:25
Ezt a képet azoknak küldöm, akik úgy gondolják, hogy egy másfél éves lovat már lovagolni, kocsizn![]() |
Kurázsi
Kelemen Bettina | 2011.09.18 08:18:00
Nézzétek végig ezt a videót. Hát ehhez aztán kell lovas tudás, jó ló, és kurázsi!
Címkék: lovak | ló | blog | Lovas blog | lótartás | lovak | ló | blog | Lovas blog | lótartás
|
Kurázsi
Kelemen Bettina | 2011.09.18 08:18:00
Nézzétek végig ezt a videót. Hát ehhez aztán kell lovas tudás, jó ló, és kurázsi!
Címkék: lovak | ló | blog | Lovas blog | lótartás | lovak | ló | blog | Lovas blog | lótartás
|
Telivérezzünk...
Arilove | 2011.08.26 06:32:58
A bejegyzés elnevezéséből adódóan az angol telivér ló fajtaszeretetére szándékozom kitérni pár sorban. Egész életemben a telivér fajtát részesítettem előnyben, habár 2009. szeptember 16-ig nem adatott rá meg a lehetőség, hogy kipróbáljam, milyen is ez a nemes fajta valójában. Ugyanis ekkor vettem meg életem első lovát, egy gyönyörű, 4 éves sötétpej mént, aki ízig-vérig az angol versenypálya szülötte, csodás telivér. Nagy felelőtlenségnek gondolható, hogy vaktában vásároltam egy ilyen "keménynek" tartott lovat, de én nem éreztem annak. Első látásra szerelem volt, és ez az együtt töltött időszak teljességére jellemző. Sosem bántam meg, hogy - ismerőseim rosszallása ellenére - Őt választottam, egymást választottuk társunkká. Az angol telivér nemes, érzékeny állat. Sokak szerint kezelhetetlen, megbízhatatlan, "agyas", de én igyekszem megcáfolni ezeket az előítéleteket. A fajtában sosem csalódtam, életem során több ilyen lóhoz is volt szerencsém. A telivér egy másik világ. A telivér repül. Csak idő és a belé fektetett munka kérdése, hogy mennyire válik kezelhetővé az állat. Valóban finom idegrendszerű, de nem rosszindulatú, és tökéletes szabadidőló válhat belőle, ahogy a legtöbb lovassportra is alkalmas "hibátlan" testfelépítésének köszönhetően. Nem szeretem azt a feltevést, amit a lovasok előszeretettel hangoztatnak: a telivér bolond. Nem bolond, csak a megfelelő bánásmód és hozzáértés szükséges ahhoz, hogy jó ló legyen. Nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyen nemes lova lehessen. Meg kell küzdeni azért, hogy valóban társa legyen az embernek ez a fenséges állat. A fajta szerelmeseként nem is tudnék más lovat elképzelni magamnak, csak a gyorsaság mesterét. A telivérrel valóban lehet szárnyalni. :) Érdekel, hogy mi a véleményetek a fajtáról. Telivérezzünk! :) Címkék: galopp | telivér | angol telivér | lovak | lótartás | lovas | Lovas blog | lovaglás | galopp | telivér | angol telivér | lovak | lótartás | lovas | Lovas blog | lovaglás
|
Telivérezzünk...
Arilove | 2011.08.26 06:32:58
A bejegyzés elnevezéséből adódóan az angol telivér ló fajtaszeretetére szándékozom kitérni pár sorban. Egész életemben a telivér fajtát részesítettem előnyben, habár 2009. szeptember 16-ig nem adatott rá meg a lehetőség, hogy kipróbáljam, milyen is ez a nemes fajta valójában. Ugyanis ekkor vettem meg életem első lovát, egy gyönyörű, 4 éves sötétpej mént, aki ízig-vérig az angol versenypálya szülötte, csodás telivér. Nagy felelőtlenségnek gondolható, hogy vaktában vásároltam egy ilyen "keménynek" tartott lovat, de én nem éreztem annak. Első látásra szerelem volt, és ez az együtt töltött időszak teljességére jellemző. Sosem bántam meg, hogy - ismerőseim rosszallása ellenére - Őt választottam, egymást választottuk társunkká. Az angol telivér nemes, érzékeny állat. Sokak szerint kezelhetetlen, megbízhatatlan, "agyas", de én igyekszem megcáfolni ezeket az előítéleteket. A fajtában sosem csalódtam, életem során több ilyen lóhoz is volt szerencsém. A telivér egy másik világ. A telivér repül. Csak idő és a belé fektetett munka kérdése, hogy mennyire válik kezelhetővé az állat. Valóban finom idegrendszerű, de nem rosszindulatú, és tökéletes szabadidőló válhat belőle, ahogy a legtöbb lovassportra is alkalmas "hibátlan" testfelépítésének köszönhetően. Nem szeretem azt a feltevést, amit a lovasok előszeretettel hangoztatnak: a telivér bolond. Nem bolond, csak a megfelelő bánásmód és hozzáértés szükséges ahhoz, hogy jó ló legyen. Nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyen nemes lova lehessen. Meg kell küzdeni azért, hogy valóban társa legyen az embernek ez a fenséges állat. A fajta szerelmeseként nem is tudnék más lovat elképzelni magamnak, csak a gyorsaság mesterét. A telivérrel valóban lehet szárnyalni. :) Érdekel, hogy mi a véleményetek a fajtáról. Telivérezzünk! :) Címkék: galopp | telivér | angol telivér | lovak | lótartás | lovas | Lovas blog | lovaglás | galopp | telivér | angol telivér | lovak | lótartás | lovas | Lovas blog | lovaglás
|
Arikának a lovas összetartásról.
Füri Dorottya | 2011.03.10 17:34:50
Sajnos annyira igazad van...Mikor már annyi nincs a "lovasokban" hoyg egyzser egy hónapban egy nap 8 re kiérjenek és legyen egy közös terep...ő még akkro alszik...ő nem akar arra menni...és a többi...és nekem ezeket mondják is arégi lovasok...jó formán magyarországon legalább 1000 olyan "lovas" van akinek csak sznob ságból van lova...van aki valóban szereti éás vana aki belölük él. azt hiszem a régi lovas emberek tudják mi kell a lónak..mikor valaki a már a 658adik izzasztó fülvédő fáslis szette veszi meg a lovának akit amúgy egy hétem max kétszer lovagol le hétvégén de akkro adnak a gyorasaágnak rendesen..az oké lehet hoyg szereti a loavát de hogy fingja nincs mi jó a lónak meg hogy mi nem az tuti..mikr a bértartóók rácsodálkoznak hogy a zabn az nem árpa és hoyg monst árpa helyett zabvan(már úgy fél éve-.-) ja meg hoyg kap a ló este abrakot meg szénát vacsira...és 4 hónapja van itt a lova...az nekem ne mondhja hoyg kis takony vagyok..van igazság tartalma..de az is biztos hhog többször láttam ela lovát mint ő egész életében:9 fua dolgok ezek...főlegh ha azt nézzük hoyg a mai világban a lovaglás se olyan..nincs kereset a szakszerű lovaglás megtanítására...a lovagolni vágyók oda mennek ahol leghamarab kijutnak terepre.ezt élvezi a lovas. azt hoyg bent köröz és még le is basszák ha nem szíveskedik 42 edjére se lenyomni a sarkát az nem gyerebe nekik...kavés a sajátlóval rendelkező hobby lovas is aki figyel ezekre...terepen is 10 percenként lábat vált ügetésbe vágtába...ritke az ilyen:/ hoppáXd kicsit elkanyarodtam a témától..szóval nicns valami nagy lovas össze tartás..:/ nálatok mik a tapasztalatok?:)
Címkék: ló | fotó | lótartás | lovak | ló | fotó | lótartás | lovak
|
Arikának a lovas összetartásról.
Füri Dorottya | 2011.03.10 17:34:50
Sajnos annyira igazad van...Mikor már annyi nincs a "lovasokban" hoyg egyzser egy hónapban egy nap 8 re kiérjenek és legyen egy közös terep...ő még akkro alszik...ő nem akar arra menni...és a többi...és nekem ezeket mondják is arégi lovasok...jó formán magyarországon legalább 1000 olyan "lovas" van akinek csak sznob ságból van lova...van aki valóban szereti éás vana aki belölük él. azt hiszem a régi lovas emberek tudják mi kell a lónak..mikor valaki a már a 658adik izzasztó fülvédő fáslis szette veszi meg a lovának akit amúgy egy hétem max kétszer lovagol le hétvégén de akkro adnak a gyorasaágnak rendesen..az oké lehet hoyg szereti a loavát de hogy fingja nincs mi jó a lónak meg hogy mi nem az tuti..mikr a bértartóók rácsodálkoznak hogy a zabn az nem árpa és hoyg monst árpa helyett zabvan(már úgy fél éve-.-) ja meg hoyg kap a ló este abrakot meg szénát vacsira...és 4 hónapja van itt a lova...az nekem ne mondhja hoyg kis takony vagyok..van igazság tartalma..de az is biztos hhog többször láttam ela lovát mint ő egész életében:9 fua dolgok ezek...főlegh ha azt nézzük hoyg a mai világban a lovaglás se olyan..nincs kereset a szakszerű lovaglás megtanítására...a lovagolni vágyók oda mennek ahol leghamarab kijutnak terepre.ezt élvezi a lovas. azt hoyg bent köröz és még le is basszák ha nem szíveskedik 42 edjére se lenyomni a sarkát az nem gyerebe nekik...kavés a sajátlóval rendelkező hobby lovas is aki figyel ezekre...terepen is 10 percenként lábat vált ügetésbe vágtába...ritke az ilyen:/ hoppáXd kicsit elkanyarodtam a témától..szóval nicns valami nagy lovas össze tartás..:/ nálatok mik a tapasztalatok?:)
Címkék: ló | fotó | lótartás | lovak | ló | fotó | lótartás | lovak
|
Már 500 látogató!
Kelemen Ilona | 2010.11.18 08:36:50
Mindenkinek köszönöm, aki figyelemmel kíséri a fotóblogom! :) Már túl vagyunk az 500. egyedi látogatón.
http://www.facebook.com/pages/Lovas-fotok-lovas-kepek/162276447122227
További jó szórakozást! :)
Címkék: blog | lovas képek | lovas fotó | lovak | ló | blog | lovas képek | lovas fotó | lovak | ló
|