2018. május 23. szerda. Ma Amanda, Blanka és Jenny névnapja van.
Legtöbb patkója van: mersi lady (6269 patkó) | Top 10 »
Lovam.hu

  • VAGY

    belépés a fiókoddal:


  • VAGY

    regisztrálj az oldalon:
    *
    *
    Honey Potter:
    E-mail:
    *
    *
    *
    A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Lovas közösségi blog

lovak fedezésének megtekintése vagy fotózása

lo kedvelo
lovak fedeztetését, párzását szívesen megnézném élőben, valamint készitenék jó minőségű fotókat, ha volna rá lehetőség, esetleg felkérés.

Gyerekek, lovak, egyebek! Egy nehéz délután története.

Tóth Zsolt

Lili, a hétéves unokahúgom egy szép napon egyszercsak előállt azzal a hírrel, hogy ő és az egész osztálya, jönnek hozzám lovagolni. Mivel ő már annyit mesélt a lovakról és már mindenki nagyon akar jönni. Természetesen velem ezt már csak kész tényként közölte, nekem ebbe beleszólásom nem volt. :-) De mihez kezdek én majd egy csapat elsőssel??? Elég félelmetesenk és sötétnek tűnt a jövő.
Aztán eljött a "várva várt"!!! pénteki nap, amikorra be volt ígérve az osztálylátogatás. Azt mondták, hogy a két órakor érkező busszal jönnek. A barátnőm is megígérte, hogy jön segíteni, persze még sehol nem volt kettőkor. Az unokahúgom eleve 3 órára ígérte, mivel dolgozott. Így aztán egyedül néztem szembe a veszedelemmel. Két lovat, a Jimmyt és a Nórit már bevittem a körkarámba, úgy gondoltam Sir Robint megkímélem a tortúrától. Ő el is tűnt az edőben, mintha csak tudná mi közeledik. 20 perccel kettő után azonban még sehol senki, gondoltam, esetleg közbe jött valami, és még megúszhatom. Amíg vártam, addig én körözgettem odabent a Nórikán. Pár perc múlva azonban már éktelen ricsajt hallotam a falu felől, bár az úton még senkit sem lehetett látni. Egy perc múlva aztán az utolsó háznál feltűnt egy nyüzsgő, színes, zajos csapat. Nem úsztam meg! Igaz, csak tizenketten vannak, állítólag ez egy nagyon szerény osztálylétszám, azonban az én gyerektűrő képességemet biztos, hogy többszörösen meghaladja! :-) De nem volt mit tenni, lecsusszantam Nórika hátáról, hogy elmenjek a kapuhoz, beengedni a csapatot. Sir Robin is meghallotta a ricsajt és kirontott az erdőből, hogy felderítse mi a helyzet. Mondtam is neki:
- Te balga menj vissza az erdőbe és bújj el, neked még van rá esélyed, hogy ép bőrrel megúszd ezt az egészet. Majd azt mondom, hogy nem vagy itthon.
Persze nem hallgatott rám, csak bámult a zaj irányába, aztán el is indult velem együtt a kapu felé. Oda is ballagtunk szépen, én az úton, a Sir mellettem a karámban.
Közben észrevettem, hogy csapatban ott van a Mutter és a barátnőm is. Nyilván a faluban csatlakoztak hozzájuk. Ez némi könnyítést jelentett a számomra, bár ahogy elnéztem az ordítozó kölyköket, éreztem, hogy ezt a napot nem úszom meg tartós pszichikai károsodás nélkül.:-D Még be sem léptek az egyik gyerek már bőgött mint az állat. Azt hittem, hogy megijedt a nagy lótól, de nem. A szerencsétlen kis Brúnó kutyától félt aki már lelkes farkcsóválással várta a kapuban a kölyköket. Szegény jószág, már kőkemény kiképzésen ment keresztül gyerektémában. Lili és barátai már elképesztően sokat nyúzták, ő meg mégis örül neki ha gyerekek jönnek! Érthetetlen!!!
Kinyitottam a kaput, a kölkök meg is rohanták, szegényt nem is láttam a nagy forgatagban. A félős csak ordított! Mondtam neki hogy majd figyelek, hogy a Brúnó ne menjen oda. Nem igazán nyugodott meg, de én többet nem kívántam tenni az ügyben. Láthatta, hogy ártalmatlan, hiszen éppen tíz gyerek húzta vonta. Ha nem hisz a saját szemének az az ő baja. Elindultunk a hát felé, közben a kölkök szétspricceltek, tízen húsz felé. Kivéve a rettegőset, ő a tanárnőbe kapaszkodott, pedig a Brúnónak nyoma sem volt, elhúzott a többi kölyökkel. A kölköknek szóltam, hogy jó lenne együtt maradni, hogy szemmel tarhassam őket, de ez természetesen pusztába kiáltott szó volt. De azért figyelmeztettem őket, hogy legalább a karámba ne menjenek be, nem akartam, hogy a lovak lába között cikázzanak. Mondtam, hogy a villanypásztor agyoncsapja őket. De valójában kikapcsoltam, mert nem akartam, hogy itt bőgjön az összes, a szülők meg bepereljenek 1 millió dollárra, mert árammal kínoztam a csemetéiket.
A fiúk odarohantak hozzám és közölték, hogy ők az edzőterembe akarnak menni, amiről a Lili mesélt. Mondtam, hogy most lovaglás van, esetleg később. El is jutottunk nagy nehezen a körkarámhoz, és elkezdtük felpakolgatni őket a lovakra. Közben persze folyton vitatkoztak, hogy ki mikor jön, meg melyik lovon, de ebbe nem kívántam belefolyni, én csak fel-le rakosgattam őket. Azért az feltűnt, hogy a Patrícia már harmadszor jön, amíg mások még nem is voltak egyszer sem. Hiába no, ő már az oviban is nagy gengszter volt.
Ez így ment egy jó darabig, a lovak sokkal jobban bírták mint én. Jó meleg volt, így amikor úgy éreztem, hogy már elég port nyeltem, uzsonnaszünetet rendeltem. Vettem előtte egy csomó nápolyit, meg gyümölcslevet, gondoltam, majd a terszon megkapják, de mire észbekaptam, már teljesen megszállták a házat. Tojtak ezek a kajára meg italra, lerontottak a kondiba, és egy pillanat alatt szétkaptak mindent. Mire lementem már mindegyik kölyöknél volt valami vas, súlyzórúd vagy tárcsa, és őrülten hadonásztak vele edzés címén. Na gondoltam, itt tutira agyoncsapják egymást, póbáltam valami rendet tenni, de esélyem se volt. Két gyerek már a nagy súlyzót ráncigálta a fekvenyomó állványnál, hogy ők majd azzal edzenek. Szerencsére meg se tudták mozdítani. De nem akarták feladni. Mondtam, hogy hiába szednék le súlyt róla, akkor is túl nagy a súly. Akkor meg mondták,hogy azzal nem is lehet edzeni, nyomjam ki én! Kinyomtam. Erre elkezdtek még súlyokat pakolni rá. Láttam, hogy ki akarnak készíteni. Főleg, hogy össze-vissza rakosgattak mindent rá, az egyik oldalra 5 kilóst, a másikra 10-est akartak velem felrakatni, mivel azt nem bírták el. Azért közösen összehoztunk valamit, kinyomtam azt is. Akkor az egyik kölyök, egy olyan kis sunyitekintetű fiú, kiszúrta a sarokban a két 25 kilós tárcsát, és elkezdték követelni, hogy rakjam fel azokat is. Oké, mondtam, de utána békén hagytok. Felraktam, és kinyomtam úgy is. Na ettől a perctől lett tekintélyem is, tiszta menő lettem. Most hallottam először, egy gyerektől, hogy nem az ő apukája a legerősebb. A Patrícia ugyanis azt mondta:- Fúúú, te sokkal erősebb vagy mint az apukám!
Nem akartam mondani neki, hogy, ezt eddig is tudtam, ismerem az apádat, elég rozzant szegény!
Inkább azt mondtam, hogy elég volt az edzésből menjünk fel, de még nekiestek a bokszzsáknak is és elkezdték püfölni. Különösen az egyik tökmag, az Erik nevezetű. Kikövetelte még a bokszkesztyűt is, és ütötte a zsákot mint az állat. Aztán a többieket is akarta, de szóltam neki, hogy elveszem a kesztyűt ha nem fékezi magát. Ekkor nekiesett újra a zsáknak. Én meg leültem a fekvenyomó padra és elkezdtem egy kézisúlyzót felszerelni egy másik csapatnak. Egyszer csak megkocogtatták a vállamat, hátranéztem, de hirtelen csak egy közeledő, nagy bokszkesztyű töltötte be a látóteremet. Hát ez ez Erik gyerek nem jól pofán vágott?! Még szerencse, hogy nem valaki erős gyerek, sőt kifejezetten nyüzüge. De azért még így sem esett jól. A fekvenyomással felépített tekintélyem is egy szempillantás alatt szertefoszlott. Simán kiröhögtek. Be is szüntettem a kondizást, felmentünk újra. Néztem az órát. Vazze, még csak 4 óra! Megállt az idő. 5-ig maradnak! Két lány elkezdett hisztizni(az egyik a Patrícia, a másik meg a bőgőmasina), hogy Sir Robinon még nem lovagoltak, mivel a kis buta kijött megint az erdőből, és a ház sarkánál álldogált! Kimentünk hozzá. Hát, hogy is mondjam? Éppen kilógatta meglehetősen tekintélyes méretű férfiasságát, ami majdnem akkora mint némelyik elsős kölyök.
Meg is kérdezték döbbenten:
- Mi az ott Sir Robinon?
Erre mit mondjak? Segítségkérőn néztem a tanárnénire, mégiscsak ő a pedagógus, az ő dolga elmagyarázni. De hiába. A tanárnéni is csak tátott szájjal nézett, nagyon úgy tűnt, hogy nem fog segíteni ezügyben. :-D A gyerekek meg csak nem hagyták a témát:
- Mi az?
Hát mondom: -A pisilője.
-De miért olyan nagy?
- Mert sokat pisil.
-Tényleg?
-Gondolhatod! 20 litert vizet is megiszik egyszerre.
Közben a Sir megkönyörült rajtam és felhúzta a sliccét. :-D Hálás voltam érte!

Rá is felpakolgattam a gyerekeket szép sorjában. Néztem az időt, még mindig csak negyed öt! Nem igaz!
Közben észrevettem, hogy a fiúcsapat megszállta a kocsimat. A Sirt és a lovaglós csapatot átadtam a közben megérkező unokahúgomnak és elmentem, hogy megmentsem az autót.Tele volt!
A sunyi tekintetű gyerek már a váltókarokat ráncigálta:
-Miért van két váltó?
Nem volt kedvem elmagyarázni a négykerékhajtás és a felező működését, ezért azt mondtam:
- Én sem tudom, még sosem használtam. Csak egy biztos, nem szabad hozzáérni. Úgyhogy kifelé a kocsiból!
- Kicsit hadd maradjunk, csak hallgatjuk a rádiót!
Azt ugyanis már bekapcsolták. Éppen valaki bemondta, hogy ő a Burger Jenci és ez itt a Neo Fm. Mondtam is:
-Ezt akarjátok hallgatni? Engem nem érdekel semmilyen Jenci, kikapcsoljuk!
Mire az egyik gyerek felháborodva rám szólt, hogy ez nem Jenci, hanem a mittudomén milyen bendzsi a megasztárból!
- Na látod, ez még egy újabb ok arra, hogy kikapcsoljuk, A szüleidnek meg mondd meg, hogy ne engedjenek minden szart megnézni a tévében! Különben is én csak egy bendzsit ismertem, és az egy kutya volt. Szerintem sokka jobb fej is volt mint akármelyik megasztáros.
Basszus, alig tudtam kiszedni őket a kocsiból. Szerencsére közben a tanárnéni indulást vezényelt, hogy elérjék a buszt. Elkísértem őket a kapuhoz, útközben már mondták, hogy akkor hétfőn megint jönnek. Na persze! Szerencsére a tanárnéni lehűtötte őket, hogy hétfőn nincs kirándulás. de nem hagyták annyiban, kitaláltak mást:
- A Nórinak mikor lesz csikója?
- Három hét múlva.
- Akkor majd három hét múlva jövünk megnézni a csikót!
-Azt mondtam volna, hogy három hét? Rosszul hallottátok. Három év múlva lesz csikó! De majd nyugodtan gyertek el megnézni!
Persze ezt sem gondoltam komolyan. Nyilvánvalóan 3 év nem lesz elég, hogy ezt kiheverjem. Örültem, hogy túléltem. Érzékeny búcsú után, becsuktam utánuk a kaput. Marha jó érzés volt! Visszamentem a házba, a barátnőm és az unkahúgom is ott voltak, úgy tűnt őket kevésbé viselte meg az osztálylátogatás. Az Ildi meg mondja nekem:- Nem értem, hogy miért nem akarsz gyereket, imádtak!
Nyeltem egy nagyot, igaz, hogy ő az unokahúgom, meg még a keresztlányom is, de majdnem lementem a kondiba a bokszkesztyűért, hogy elintézzem. Csak az tartott vissza, hogy nagyon ügyes cukrász, ezért érdemes jóban lenni vele. Így csak annyit mondtam:
-Nem hinném, hogy imádtak, de ha igen ez akkor is egy teljesen egyoldalú dolog a részükről. Képtelen vagyok viszonozni. Ha eddig nem akartam gyereket, akkor most tízszer annyira nem akarok. Pedig ezeknek megvolt még az a nagy előnyük is, hogy pár óra múlva hazamentek. Egy saját gyereknél sajnos ez nem megoldható. De nekem még ilyen hazamenős se kéne!

Szóval ilyen egy délután egy csapat gyerekkel?!

Szerencsére azért túléltem a látogatást. Persze szükségem lesz még némi pihenésre, talán egy távoli nyugodt helyen, egy szanaróriumban... :-D

Azért még van egy fontos dolgom! Hogyan fogom eltitkolni ha meglesz a csikó?????? :-) :-)

Címkék: karácsony | karácsony

Hozzászólás 5 | Megtekintés: 3045 | Bővebben...


milett az oldallal?

Rinkó László
Nagyon tré,és alpári lett az oldal,szerintem!!!,(Bocs)

Címkék:

Hozzászólás 5 | Megtekintés: 2749 | Bővebben...


Dombra fel ,dombról le!

sztanó jánosné

Vasárnap délután felnyergeltem és szabadság ezerrel.Gondoltam a homokdombok a megefelelő hely ló és lovas számára egyaránt.Ha esel homokba esel nem fáj,Hi hi A ló fara erősödik a felfelé menettől és a látvány az leírhatatlan.Az árvalányhaj tenger hullámzása felemelő és megkapó látvány.Na gyerünk a dombok felé vettem az irányt,megkerülve a falut.Lépésben ,ügetésben ,rövidebb vágtákkal haladtam.Egyszer csak látom a távolban, három lovas szintén a dombok felé tart.vágta, hogy beérjem őket ami sikerült is.Három ismerős macsómennel találkoztam a szomszéd faluból jöttek már volt szerencsénk együtt lovagolni a télen.-Uraim csatlakozhatok önökhöz? Szerencsémre nem volt kifogásuk ellene.Átértünk a dombokba és fel le vágtában lépésben sokat hülyültünk folyamatosan húzták egymást és jókat nevettünk(röhögtünk na).Mondták hogy menjünk fel a kilátóhoz.Menjünk arra megyek amerre ti, csak csapatban lehessek.Egyedül is szeretek barangolni de a társaság az az igazi.Amikor vágtáznak azt mondják előtte hogy csapassuk!Na csapattuk is rendesen, olyannak tünt mintha állandóan velük lovagolnék mert az én lovam a nyomukban volt végig.Igaz mi nagyon hazai terepen voltunk, mert én minden hétvégén kijárok,  télen is.Mondták is hogy nagyon edzésben vagyunk , jól bírja a lovam.felértünk a kilátóhoz ott hevederlazítás,kikötöttük a lovakat és felmásztunk a kilátóba.Csodálatos látvány tárult elénk, belátni az egész környéket.Előkerült a szilvás lapos üveg.Szíverősítés megvolt,most már bírjuk a vissza utat!Elindultunk,még több vágtát beiktattunk, olyan szárodadobós, tisztaerőbőlvágtát is.Folyt is a könnyem a sebességtől vagy az örömtől nem is tudom (de).A lelkemnek már nagyon kellett a csapat, mert jó jó, ne panaszkodjak, egyedül is, de így az igazi.hazafelé már lépésben andalogtunk ,beszélgettünk és meghívtak 26-án egy egésznapos túrára.Megyek is,nem hagyhatom ki!Elváltunk én haza a faluba,rájuk még várt jó 15km.Ügyes fiúk hazaérnek! hi hi! Kedves lovastársaim mindenkinek kívánok ilyen vad és szép lovaglást ahol ló és lovas eggyé tud válni,mert  akkor éled át igazán amikor a vágtában nincs már több a lóban és eggyé váltok  a száguldásban.Lovasbaráti üdvözlettel :  kutya

Címkék:

Hozzászólás 2 | Megtekintés: 2353 | Bővebben...


nagyon jó lovaglás!!! :D

fruzsina

sziasztok!

Ma voltam lovagolni nővéremmel, már sajna 1 hónapja nem voltunk, mert mindig valami közbejött. Sajna csak fél órát lovagoltunk, volt pár baki, de azon kívül nagyon jó volt. Természetesen Hapsival lovagoltam és nagyon elégedett voltam vele, szinte nem is használtam a pálcát és nagyon szépen ment. A végén bent maradtam a pályán és simán beugrott vágtába, amikor másodszor ugrattam be, még pálca sem kellett. Nagyon élveztem, jólesett már ennyi kimaradás után. Nagyon örülök, hogy Hapsi az elmúlt 2 hónapban ilyen sokat fejlődött :) 

Ti is lovaztatok ma? 

Szép napt mindenkinek! 

Címkék:

Megtekintés: 2499 | Bővebben...


Élmény volt a mai lovaglás :(

naranssranch

Ma is mindt minden szép napos reggelen felnyergeltünk és elindultunk a megszokott útvonalon a falu határában lévő erdők felé. Minden tökéletes volt. Kellemes hüvös idő, madárcsicsergés és a jó hangulat. A falu utolsó utcájáról kiérve egy ismerős autó hajtott el mellettünk. A sofőr kedvesen mosolyogva integetett ki az utánfutót húzó kis kocsiból. Na és itt minden megváltozott. A kis utánfutó rogyásig tele volt építési törmelékkel. Nem kell mondanom arcomról lefagyott a mosoly integetés közben. Elfutott a méreg miután tudatosúlt bennem hogy ez a halom ismét a mindig hasznát kedves kis földes út felé tart. Pár perccel késöbb beértük a kis piros autót az utánfutóval. Akkor már a törmelék egy része egy nyomvájóban landolt. Oda érve közöltem a ,,kedves,, kis emberrel hogy tilos amit tesz. Mosolyogva válaszolta - azt mondták hogy ide le lehet rakni- közben gyorsan szaporán szorta az útra a téglákat. Megkérdeztem ki adott erre engedélyt, hiszen az inert hulladék íly módú elhelyezése szabálytalan. Törvény tiltja! Mosolyogva csak annyit mondott miközben épp egy nagyobbacska beton tömbbel küzdött - oké akkor többet nem hozok, de ezt még lerakom. Nem mondom elfutott a méreg! Majd neki szegeztem hogy attol még ez itt fog csúfoskodni nem beszélve hogy ránk lovasokra nézve veszélyes. Erre ő kedvesen megjegyezte hogy a halom mellett még a lovak elférnek. Ezután rámutatva a kicsi út többi részére közölve vele hogy itt a környéken mindenki így gondolja, észrevettem hogy teljes hosszában kivan rakva az út friss mai beton és tégladarabokkal mindt egy macska köves út. No ekkor már a maradék türelmem is elfogyott! Megfordítva a lovat csak nyersen ennyit mondta -ezt beszélje meg a körzeti megbízott rendörrel és az önkormányzattal. Majd tovább mentünk. Útban az erdő felé telefon beszélgetések folytak. Közölve minden illetékessel a történteket. Nem kell mondanom löttek a megnyugtató kellemes lovaglásnak. Kavarogtak a fejemben a gondolatok -jól tettem hogy jelentettem? Szegény ember évek óta mindenki oda hordja a törmeléket és pont az egyik falubelit intéztem el. - Majd ismét eluralkodott rajtam a düh mikor eszembe jutott a múltkori baleset a fűvel benőtt beton miatt. És rájöttem jól tettem hiszen megfogadtam hogy ilyen szemét emberek miatt nem hagyom szenvedni a lovaimat és másét sem. Gondolom nem vagyok egyedül a lovasok között akiket már ért ilyen baleset, sérülés. Megérdemelte! Meg adtam a lehetőséget hogy felszedje vagy csak abba hagyja a törmelék lukba szórását. De ő csak vállrántva annyit mondott -ezt még lerakom-. 

Mire vissza értünk kint volt egy járőr aki ezt a férfit már nem tudta tetten érni de pont ekkor gurult be egy platós kisautó megrakva a következő kikerülendő törmelékkel. Mind két férfi megkapja méltó büntetését és fel kell szedni az általa oda hordott szemetet.

Gondolom most én leszek a faluban a szemét gonosz. De már nem érdekel. Se engem sem másokat nem fognak legalább ezek a kupacok veszélyeztetni. Legalább ennyivel kevesebb.

 

 Sajnos ennek a gazdája nem lett meg.

Címkék:

Hozzászólás 4 | Megtekintés: 2811 | Bővebben...


Fogtündér

Rné Csilla

Hercegem alsó két fogó foga is kipotyogott. A felső kettő maradandó fogó foga pedig szépen ereszkedik lefelé és törekednek beilleszkedni a sorba. A kiscsikó a fogtündértől végtelen legelőt kért, amit részben meg is kapott egy helybéli telken, ahol biofűnyírást vállaltunk. :)

 

Szép napot mindenkinek!

Csilla

Címkék: fog | fog

Hozzászólás 2 | Megtekintés: 2850 | Bővebben...


Mikor jön a négy fekete ló ?

Kiss Mercédesz

Közeledik Anyák napja !

Ki ki maga módján készűl erre a napra,legtöbben virággal kedveskednek .

Én egy lovas verset nyújtottam át Anyámnak  .

Mi nem is gondolunk arra ,hiogy mennyi mindet kértünk anyánktol és azt mindég megadta .De vajon mit adunk neki cserébe?Mit adhatunk ? Csak végterlen szeretet ,de az mindent megér !

Lécci űljetek le mellé és együtt halgassátok meg :

https://www.youtube.com/watch?v=S5WXYDAafkQ&context=C4ac142cADvjVQa1PpcFNYQkjxUadmcAI2_PpOA5z06aWQz7nlQiA=

Címkék:

Hozzászólás 2 | Megtekintés: 2768 | Bővebben...


Fogas kérdés

Rné Csilla
Látott már valaki csikót fogat váltani? Hercegem most hagyta el a nagy fogó fogait, amitől kicsit vicces az ábrázata. Pont olyan, mint egy első osztályos kisdiák, vagy mintha a Mónika showba készülne. A fogváltás nem természetes úton kezdődött meg, a vele együtt élő herélt rúgta szájon, cseppet sem indokolatlanul. (Elég szemtelen az úrfi, főleg az öregebbekkel. Tulajdonképpen nála mindenki öregebb itthon...) Csak annyit vettem észre, hogy néha vérezgetett a szája a csikónak. A viaskodások eredményeképp előfordul egy-egy harapásnyom itt-ott a lovakon, de ezek pár nap alatt el is múlnak. A szája meg csak piroslott, ajkait pedig sűrűn nyalogatta. Majd egy ásítás világított rá a probléma valódi okára. Nem tudtam először sírjak, vagy nevessek. Felhívtam a Doktornőt, aki másnap kijött és megvizsgálta a pónit. Szerinte is fogváltás lehet, remélhetőleg a maradandó fog nem szenvedett károsodást, ha mégis elrepedt még az ínyben, akkor egy fogműtét is szóba jöhet, a jövőben pedig folyamatos fogreszeléseket kell eszközölni, mert a hiány miatt deformitás alakulhat ki a többi fogon. Az étvágya jó, bár a répát oldalra veszi, önbizalma továbbra is töretlen (a fogaival ellentétben). Csak mostanában nem tud olyan szépen fütyülni. :)
 
Mindenkinek sép (bocsánat) szép napot!
Csilla

Címkék: fog | fog

Hozzászólás 1 | Megtekintés: 3137 | Bővebben...


féreghajtás

Füri Dorottya
Segítség! albendamin nevezetű féreghajtóból mennyi kell a lónak? súly ~mililiter?? nagyon hálás lennék:D

Címkék:

Hozzászólás 1 | Megtekintés: 2700 | Bővebben...


Lovastúra vezető

Kovács Viktória
Várjuk még max. 5 fő jelentkezését!

Lovastúra-vezető OKJ-s tanfolyamunk felvételt hirdet  induló képzésünkre. Ha szereted a lovakat, a szabadságot vagy a természetet itt a helyed! :) Budapesti elméleti és gyakorlati oktatással, illetve vizsgával.
Képzés időtartama: 6hónap
Képzés ára: 165.000+vizsgadíj.

Színvonalas oktatás, elismert tanárok, részletfizetés lehetőség!

Jelentkezési feltétel: érettségi vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsga. Kezdők jelentkezését is várjuk!

Jelentkezni lehet: 0630/3758570

Címkék:

Hozzászólás 1 | Megtekintés: 2823 | Bővebben...


Tavaszi tabor

Varga Csenge Orsolya

Sziasztok! A tavaszi vakacioben lesz egy lovas tabor Ivoban. 140EURO/szemely.Tobbfele kategoriaban van kezdo,futoszaras es halado szinten .Sok tereplovaglassal es mas vagany lovas dolgok. Aki akar jonni az szoljon nekem es en meg tobb informaciot tudok mondani.

 4.-7. osztalyosoknak.Hatha ott talalkozhatok valakivel innen az oldarol.

Címkék:

Hozzászólás 5 | Megtekintés: 2545 | Bővebben...


egy nagyon jo lovaglas!!!

fruzsina

Hello

ma voltam lovagolni, Hapsin. 1 orat lovagoltam rajta, eleg szepen elugetgettunk, atlovaltasokat, kiskoroket, korvaltasokat csinaltunk. Laci bacsi csinalta az istallot, es segitettem neki :) Betti megkert,hogy Tundire kicsit uljek fel, hogy bemelegedjen, kengyel nelkul lovagoltam es vele is hajlitasokat csinaltam, tok laza sza'ron :) . Utana meg egy kicsit lovagoltam Hapsin is kengyel nelkul, az istennek sem ugetett volna, csak a fejet kapkodta fel... felraktuk ra a bumis martingalt, akkor nem kapkodta a fejet, csak megallt. Futosza'ron kicsit ugetett meg lepett, aztan Zsolt rault es megmozgatta. 

kepek ha erdekelnek: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.350472834991987.80719.314334618605809&type=3

Címkék:

Hozzászólás 2 | Megtekintés: 3019 | Bővebben...


lovaglás, új oktató

fruzsina

hello lovasok!

Ma voltam lovagolni, az új oktatónál és nagyon tetszett... Bettinek hívják, a férjét pedig Zsoltnak, vele is beszélgettem.

 Zsuzsin lovagoltam, és teljesen más volt, mint a régi oktatóval (jó értelemben). Lovagoltam kengyel nélkül és megpróbáltam lépésből a vágtát. A lovak sokkal szebben dolgoztak.

Mondta a Betti, hogy pár alkalom és elkezdünk ugratni.

ide majd teszek fel képeket: 

http://www.facebook.com/pages/Szatai-tanya-fot%C3%B3k/314334618605809

Címkék:

Hozzászólás 4 | Megtekintés: 3235 | Bővebben...


EL VANDORLÓ

Kiss Mercédesz

Ki jön a nyáron lovistáborozni az El VÁndorló-ba  velem ! Már voltam ott ,sztem ez volt az legsikeresebb tábor,már sokat kipróbáltam .Nyiregyháza mellett van ,erdő közepén , van katyóra hely szaladgálni ,meg van őzike is ,meg nagyon okos pacik.

Az oktató ,Pista bácsi   ,egy örökifju ,rengeteget hüjjül ,nem szégyel bohóckodni ,igazi barát ,olyan jól tud leereszkedni a mi szintünkre   .Velünk a két lánya foglalkozik legtöbbet ,fiatal ari csajszi mindakettő ,igazi barátnők .Nekem tele van a hócipőm olyan komoly és nagytudós oktatókkal ,akik le nem vesznek a futószárrol,mert így nem lehet baj és mire az nekik.Hogy halálra unod magad ami sorra kerűlsz ,az nem érdekli .

Itt az ElVándorlóban  Pista bácsi csak rádnéz ,nagyon tud és már le is rügönyözi a tudásodat aztán enged lovizni ,tudja ő,hogy kell vigyázni,hogy ne legyen baj !

Boldog lennék,ha összejönnék fórumos csajszikkal ! na jó,egy két rendes fiú is belefér majd ,csak húzzák meg magukat !

Várom a válalkozó kedvüeket oszt a  az időpontot majd megdumcsizzuk.

Addig is jó és szerencsés lovizást !!!!!!!

Mersi    

Címkék:

Hozzászólás 7 | Megtekintés: 2925 | Bővebben...


Tönkretették az életét.

Dorina

Még most is emlékszek, mikor egy forró nyári napon elmentem hozzá. Már távolról felismertem a többi ló közül. Dús fekete sörényébe belekapott a szél, gesztenyebarna szőrén megcsillant a nap. Azt hiszem több ezer ló közül is megismerném. Még egy ilyen gyönyörű szemű lovat életemben nem láttam, pedig már jó pár lóval találkoztam. Mikor odaértem a karám ajtajához, halkan nyihogott egyet, majd ideügetett hozzám. Hozzám bújt, meglökdösött, pimaszkodott. Mintha azt kérdezné: "Mi tartott eddig? Azt hittem már sose jössz." Bár akkor sem volt az enyém, mégis úgy éreztem.. Megölelgettem, majd felsiettem a nyergesbe a kötőfékért. Gyorsan ráraktam, és már baktattunk is fel a dombon, egyenesen az istállóhoz. Csak mi ketten, senki más. Hűséges barátom nyugodtan sétált mellettem, patáinak dobbanását még ma is hallom a fülemben. A távolból hallottam a többi ló horkantását. Mintha egy álomvilágban jártam volna. Lecsutakoltam, felnyergeltem, majd sétáltunk még egy kicsit egymás mellett, mielőtt felültem volna. Kiléptünk a kapun, és már elénk is tárult az a gyönyörű táj, amibe annyira szerelmes voltam. Már régen elhagytuk az istállót és a többi lovat. Odadobtam neki a szárat, döntse el ő, hogy merre menjünk. Egy hűvös, sötét erdő ösvényéhez ügetett. Az erdőben olyan csend volt, hogy szinte "ordított". Végigsétáltunk az ösvényen, néha egy-egy madár megszólalt. Ezután kiértünk egy hatalmas mezőre. Mintha olvasott volna a gondolatomban, egyből beugrott vágtába, és csak száguldottunk. Hosszú sörénye csak úgy cikázott, hajamba beletépett a szél, ahogy galoppoztunk végig a réten. Azt hiszem ennél jobb érzés számomra nincs a világon. Megálltunk pihenni egy fa lombjai alatt, leszálltam, lefeküdtem a fűbe, míg a legelte a friss, zöld füvet. Nem is tudom, mennyi ideig voltunk ott, azt hiszem elaludtam. Egy meleg, puha érintésre keltem, szeretett barátom orrának érintésére. Felkeltem, megsimogattam, felültem a hátára, és mentünk tovább.  Mikor hazaértünk, ugyanaz a csend, és nyugalom fogadott bennünket. Lenyergeltem, és lemostam, hogy egy kicsit lehűljön, ne legyen annyira melege. Míg megszáradt kötőféken legeltettem. 

Mennyire hiányoznak ezek a napok... Egy nap az a kijelentés fogadott, hogy eladta a gazdája egy lánynak, mert szerinte nagyon kényelmes a vágtája, úgyhogy jó lesz neki tanuló lónak. Ezután még kétszer találkoztam vele, majd továbbadta a lány egy másik helyre, mert az én kis barátom nem volt neki elég, nem lehetett vele versenyezni. Egy tincs jutott nekem a sörényéből, amit még régebben vágtam le dús "hajából". Érdekes, mintha tudtam volna, hogy erre szükségem lesz...

3 év telt el, mindenhol kerestem, de nem találtam. Egy napon aztán rátaláltam, de nem hittem a szememnek. Mintha nem is ő lenne. Sörényét megritkították és levágták, szőre fénytelen. Egyedül a szemét ismertem meg. Fáradtan rám nézett, megszaglászott, belefújt a hajamba, majd elfordult és tovább ácsorgott a sarokban. Elsírtam magam. Iskolalónak használják itt is, napi 4 órát üget körbe-körbe. Teljesen befásult, szinte nincs kedve élni. Még aznap bejelentkeztem egy lovagló órára, mert kíváncsi voltam. Az első 10 perc után leszálltam, visszavezettem az istállóba és lenyergeltem. Kifizettem a lovaglásom árát, majd beültem hozzá a bokszába, és néztem, ahogy kedvetlenül bámul maga elé. A szívem szakad meg, hogy nem tudok semmit sem tenni érte. Ennyi munka után kijárna neki élete végéig a legelészés, pihenés. Ha lenne lehetőségem rá, már aznap elvittem volna onnan. Sírva búcsúztam el tőle, megígértem neki, hogy még találkozunk, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy kiszabadítsam ebből a börtönből.

Elvették a legjobb barátomat, és tönkretették az életét. És azt hiszem ezzel az enyémet is.

Címkék:

Hozzászólás 10 | Megtekintés: 2742 | Bővebben...


Egy tökéletes nap

Tóth Zsolt
Igazi, szép téli napra ébredek. Kilépek a teraszra, jó friss a a -10 fokos levegő. De kristálytiszta. A tegnap lehullott gyönyöru hólepel az éjjel még hízott egy kicsit. Ahogy lemegyek a nappaliba, az ablakból látom, hogy a lovak békésen eszegetnek az etetőnél. De mivel hogylétükről szeretek igazi kézzelfogható bizonyságot szerezni, 5 perc múlva már kint is vagyok náluk. Ahogy meglátnak már jönnek is hozzám körülvesznek békésen mormogva  úgy tűnik ők is örülnek, hogy én szintén jól megvagyok. Kicsit még elbóklászunk együtt a legelőn a csikorgó hóban.  Adok nekik friss vizet, amiből hárman le is húznak összesen jó 35 liternyit. Hiába no, az éjszakai szénázásra jól csúszik. Kutyák, macskák is rendben, visszamegyek a házba. A délelőtt nyugalmasan telik, edzek egy jót, aztán a kályha tetején, amiben vígan táncolnak a lángok és ropognak a fahasábok, készítek egy kis házisajtot. Közben persze sűrűn tekintgetek ki kis miniménesemre, a gyönyörű havas legelőre és az erdőre. De ekkor sajnos elkövetek egy súlyos hibát, ugyanis bekapcsolom a tévét, hogy megnézzek egy déli híradót. Kár volt. A XXI. század degenerált világa ömlik be, ami rögtön szertefoszlatja a szinte tökéletes falusi idillt. Hogy ezeket semmi más nem érdekli, csak, hogy hányan és miféle szörnyű balesetekben haltak meg, ki kit ölt meg, csődbe ment a Malév stb... Nem hiszem el. Hát senkivel nem történt semmi jó? Vagy az már nem hír?  Meg jönnek nekem azzal, hogy micsoda szörnyű, extrém időjárás van. Na ebben legalább egyetértünk. Tényleg hihetetlen ez a hó és a mínusz 8 fok ilyenkor júniusban. De várjunk csak! Ránézek a falinaptáramra. Hiszen február van! Akkor meg miről beszélnek ezek, szerintem februárban pont ilyen időnek kell lenni. A naptárt egyébként még a tavalyi hidegvérű találkozón vettem. Az egyik képen éppen két hidegvérű játszik a hóban. Szemmel láthatóan számukra sem tűnik extrémnek a februári hó.  Csak ezeknek a degenerált híradósoknak. Elegem is lett ebből a sok baromságból, inkább kipakolom a teraszra a nyerget és egyéb felszerelést. Kimegyek a lovakhoz, Sir Robin, ahogy meglát már el is indul felém. Megkérdezem, mit szólna, ha mennénk egy jó kis kört a téli erdőben. Úgy tűnik nincs ellenére az ötlet, mert csatlakozik hozzám és elkísér a teraszhoz. Kicsit rendbeszedem a bundáját, a sörényét és a patáit, aztán felnyergelem. Mikor kész vagyunk, bemegyek én is átöltözni. Ő addig áll a terasz előtt mint egy rendkívül élethű lószobor ahogy mindig is szokott. Pedig nem kötöttem ki, a szár a nyakában van, de nem akar sehová sem menni, hiszen tudja, hogy mindjárt úgyis jövök. Így is történik. Aztán kettesben szépen leballagunk a hátsó kapuhoz az erdőbe.  Ott fel is kászálódom az eléggé nagy magasságban található nyeregbe. Szépen leereszkedünk a patakmederbe, a másik oldalon meg felkaptatunk, és már rá is álltunk a kis erdei ösvényünkre. Az otthon maradt lovak panaszosan nyerítenek utánunk, de minket ez nem zavar, már megszoktuk, mindig ezt csinálják. De aztán szépen elcsendesednek. Mi meg baktatunk tovább a csodás téli erdőben. Hihetetlen csend van, csak a palacsintasütőnyi paták alatt csikorgó havat hallani.  Hirtelen én is kedvet kapok ehhez. Leugrom a nyeregből és máris fej-fej mellett gázolunk a gyönyörű, szűz hóban. Pontosabban csak emberi lábak és gépek nem taposták, mert az erdő kisebb-nagyobb lakóinak a nyoma azért látható. Tőlünk kb. 30 méterre éppen át is szalad két őz a tölgyesből a sűrű fenyvesbe. Barátom nem nagyon foglalkozik velük, bár a tekintetével követi őket, de csak rakosgatja szépen a nagy patáit, egyiket a másik után. A két őz már el is tűnt, mintha ott sem lettek volna, ismét csak ketten vagyunk a rengetegben. Sir Robint nem vezetem, a nyakába dobom a szárat, így jön mellettem szépen magától. :-) Azért mert velem akar jönni. Szívet melengető érzés. Hiába no, Ő a legjobb barátom.
Csak baktat mellettem és nagy párafelhőket fúj ki, akárcsak Süsü a sárkány. Egyébként is sokban hasonlít a híres egyfejűre. Ugyanolyan szelíd és jóságos, bármilyen hatalmasra is nőtt. Megállok. Ő is megáll mellettem. A kezemmel beletúrok a nyakán sűrű, téli bundájába, érzem hatalmas testének melegét. Olyan valószerűtlen az egész. Mintha csak mi ketten lennénk ebben a fehér, fagyos csodavilágban. Szinte már túl tökéletes minden!
Naná, hogy ebben a pillanatban szólal meg az az átkozott mobil a zsebemben. Meg se nézem,ki az,  csak benyúlok és kikapcsolom a szörnyű masinát. De sajnos a varázst már megtörte. Mégiscsak van egy másik világ ezen kívül. És az bizony nem jó. Pedig mi emberek teremtettük. De most innen, a fehér csend világából nézve egy nagyon kaotikus értelmetlen, boldogtalan világnak tűnik, a hülye devizaárfolyamokkal, becstelen, hazug politikusokkal, értéktelen nulla celebekkel, agysorvasztó sorozatokkal és valóságshow-kkal és a többi baromsággal együtt. Az emberek rohangálnak össze-vissza, okostelefonokat, még annál is intelligensebb mosóporokat, csodaedényeket  meg egyéb szarságokat vásárolnak. Azt hiszik, hogy a sok kacattól majd boldogabbak lesznek. Pedig dehogy! Ahhoz elég lenne, hogy egy jóbarátjukkal kimennek a gyönyörű erdőbe és beszippantsák a csodásan tiszta, friss levegőt. Legalábbis én most nem tudnék ennél tökéletesebb állapotot vagy helyet elképzelni. Nem bánnám ha megállna az idő. Bár egy kicsit úgy tűnik mintha tényleg meg is állt volna. Gyorsan ki is kergetem, a fejemből a civilizációnak nevezett átkot, visszaülök hatalmas patásomra és baktatunk tovább. Szerencsére nagy léptei hamar  visszaringatnak a fehér csodavilág valóságába. A Sir megkíván egy kis zöldet, beleharap egy fenyőfaágba, ezzel egy jó nagy adag havat zúdítva a képembe. Mint milliónyi apró tűszúrás, úgy hullanak az arcomba a jeges hópelyhek. De egyáltalán nem kellemetlen érzés! Sőt, még jobban érzem, hogy élek. Boldog vagyok, hogy része lehetek ennek a csodás világnak. Leveszem a kesztyűmet, felmarkolok egy jó adag havat egy faágról, jéghideg, mégis forró lüktető érzés, valósággal égeti a kezemet. De most ez is nagyon jó érzés.
Megint csak leugrom a földre, ballagunk ismét tovább, hógolyókat gyúrogatok, hógolyóznék egyet a Sir-rel, de nem volna sportszerű, mivel ő nem nagyon tud hógolyót gyúrni! Ezért inkább célba veszek egy fatörzset, persze nem találom el. Úgy tűnik Sir Robin gúnyosan néz rám. A kis piszok! Felhagyok a hógólyózással, sétálunk tovább a hóban.
Az elágazáshoz érve magállunk, gondolom, kikérem a véleményét:- Na Sir, merre menjünk? Fel a dombra vagy le a patak felé?
Nem válaszol, csak néz a hatalmas, meleg barna szemeivel. Úgy tűnik nekem kell dönteni. Elindulok hát felfelé. Kb 10 lépés után visszanézek, barátom még mindig ott álldogál a kereszteződésben.  - Na mi van, mit szeretnél? Mégis inkább lefelé menjunk? De ahogy kimondom már el is indul utánam felfelé. Felkaptatunk hát a dombra, ott újra felszállok. Nagy lépteivel újra beleringat valami furcsa relaxált állapotba. De úgy tűnik Ő is átérzi a hangulatomat, mert szokásos nagy lépteit egy kicsit lassabbra veszi. Nekem ez tökéletesen megfelel. Hová is sietnénk? Valami jó helyre? Hiszen már ott vagyunk. Azért egy idő múlva viszafordulunk, de nem arra amerre jöttünk, hanem egy másik úton. Útközben meglátogatjuk az erdő egyik legöregebb tölgyfáját, akit csak Öreg Hölgynek hívok. Természetesen ott van a megszokott helyén, ahol már ki tudja hány száz éve áll. Gyönyörű vastag törzse van, de a koronáját azt nem növesztette magasra. Az Öreglány annál sokkal okosabb. Majd bolond lesz kitenni magát az erdő felett süvítő szeleknek, amik megtépázhatnák öreg ágait, vagy éppen magához vonzhatná a nyári viharok idején az égen cikázó villámokat. Ő inkább széltében terjeszkedik, mára már elég jelentős területet birtokolva az erdőben. Odaléptetek hozzá, megérintem a törzsét, ahogy mindig. Úgy érzem végtelen bölcsesség és nyugalom árad belőle. Sir Robin is érezhet valamit, mert mintha áhítattal sandítana felfelé a hatalmas korona irányába. Egy picit még álldogálunk itt aztán hazaindulunk, innen már csak két kilométer a kapuig. Ugyanolyan nyugodtan, lépésben tesszük meg, mint az egész utat. Semmi értelme nem lenne sietni. Mikor a közelbe érünk, az otthon maradottak megint rákezdenek a nyerítésre, de most már nem panaszosan, hanem örömükben, hogy visszatértünk. Szépen visszamegyünk a teraszhoz, visszapakolok mindent a házba. A Sir megint csak álldogál, nem igazán igyekszik vissza a többiekhez. Kiviszek neki két almát. Nemesi címéhez nem éppen méltó módon, nagy csámcsogással kebelezi be őket, akárcsak Süsü  vadkörtét. Szájából csorog az almalé. Nem túl előkelő látvány. De látszik, hogy neki meg pont most tökéletes a világ. :-)   Szólok neki, hogy :- Oké haver, ennyi volt mára, most menj szépen vissza a többiekhez, majd még jövök. Ő egyébként lazán közlekedik, a villanypásztort felemelve átbújik alatta, így szabadon jön megy a ház körül is. Szerencsére a többiek még nem tanulták el tőle ezt a trükköt. Három ló már egy kicsit sok lenne a teraszon. :-D
Viszamegyek a házba, a kályhában még van parázs. Dobok rá néhány fahasábot és egy perc múlva már újra vidáman ropog a tűz. Kinézek az ablakon, Sir Robin is már az etetőnél ropogtatja a szénát a többiekkel...  Már-már giccses az egész, a lovak, mögöttük a gyönyörű havas erdő és mindez a lemenő Nap fényében. Lehetne ennél jobb is? Kétlem. Azt hiszem ma már be sem kapcsolom be a tévét.  Bár őszintén szólva, mondhatnak nekem már bármit a hülye szenzációhajhász híradósok...     Ez egy tökéletes nap volt.:-)

Címkék:

Hozzászólás 7 | Megtekintés: 2626 | Bővebben...


Alzee HAHÓÓÓÓ!!

Dombováriné Regina
Sziasztok! valaki tud Alzee-ról valamit? Érdeklődőtt nálam aztán eltűnt.Szia! ha még aktuális vagy már nem de jelezz vissza.köszi! Sziasztok! Már számoljuk a  a napokat a lányaimmal hogy végre megérkezzen Tyske ,ha megjött csinálok képeket és felteszem.Imádom a telet csak kevés volt és nagyon szélsőségekbe esett, de azért jó hogy jön a tavasz mert  így még többet lehet mozgolódni. Üdv mindenkinek!

Címkék:

Megtekintés: 2879 | Bővebben...


Tanfolyam. Lovastúra-vezető

Kovács Viktória

Bárki ismer érdeklődőt, kérnénk irányítsa hozzánk :):) Színvonalas oktatás, részletfizetési lehetőség!!

Címkék:

Megtekintés: 2787 | Bővebben...


Segitségek kérek,lécii !

Kiss Mercédesz

Ismer valaki Szászrégenböl ( Erdély) lovasokat ?

Egy 16 éves lovascsajszi érdekelne. veszek ,adok,cserélek alapon hozzánk kerűlt egy 6 -7 éves lipicai piros kanca,el is bótoltuk,nekem marad .Álitólag egy régeni csaj lovizta és azért adták el mert kinőtte.Ezt a csajt szeretném felkajtatni segitségetekkel.

tennék fel fotókat,ha tudnék :(

Előre köszi !

Mersi

Címkék:

Hozzászólás 4 | Megtekintés: 2792 | Bővebben...


3. oldal / 28